Safety Car a társasági jogban I.

2012. október 23.  00:18   

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró okok áttekintése 



Kommentátor: Kedves nézőink ebben a pillanatban elrajtolt a Koreai Nagydíj. A tegnapi időmérő edzésen a pole pozíciót Mark Webber szerezte meg, de a célegyenes kijáratánál, már csapattársa, a világbajnoki pontversenyt vezető Sebastian Vettel tört az élre és határozottan átvette a vezetést. Nem hiszem, hogy Webber szándékosan engedte át az első helyet csapattársának, bár hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a jelenleg első helyen álló Fernando Alonso-t mindössze négy ponttal követi a tabellán Sebastian Vettel. De nézzük eközben mi történik mögöttük, hiszen a negyedik helyről rajtoló Fernando Alonso, már egy ügyes húzással Louis Hamilton elé került és a második helyért küzd Mark Webberrel. Hihetetlen izgalmak, kedves nézőink, már az első körben, úgy gondolom, érdemes lesz velünk tartani.......Máris a hármas kanyarnál alakult ki hatalmas tülekedés Kamui Kobajasi elfékezte magát és biliárdgolyóként szállt bele Jason Button MaClarenjébe és Nico Rosberg Mercedesébe.



Button autója a pálya rendkívül rossz részén vált mozgásképtelenné. A pálya szélén megjelentek a sárga zászlók. Korántsem lehetetlen, hogy hamarosan be fogják küldeni a safety car-t.

Mi az a safety car?

A Safety Car (magyarul: biztonsági autó) az autóversenyeknél használják veszélyhelyzetekben, például balesetnél, vagy nagyon erős esőzésnél. A versenytempót ilyenkor egy ideig csökkentik, míg ismét kedvező lesz a helyzet a versenyzésre. A Safety Car beküldéséről a verseny vezetője dönt. A biztonsági autó mindig a mezőny élén halad egy bizonyos sebességgel, mely jóval alacsonyabb a versenyzőkénél. Safety Car fázis alatt tilos az előzés, ezt sárga zászlóval jelzik. A fázis azzal végződik, hogy a biztonsági autó bekanyarodik a bokszutcába és a tempó ismét szabad lesz, viszont amíg a versenyző túl nem halad a célvonalon tilos az előzés.

A safety car-ra nem csak a formula 1-ben, hanem az élet más területein is szükség lehet, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, amikor külön szabályokra van szükség, hogy egyesek ne használják a maguk javára a káoszt, ne tehessenek meg bármit, amit szeretnének.

A vezető tisztségviselő a legfontosabb?

Igen! Egy cég egyik legfontosabb szereplője a vezető tisztségviselő, akinek a feladata a társaság irányítása és sok fontos döntés meghozatala. Egy vezetőnek nem árt, ha különleges képességekkel illetve tudással rendelkezik. Ez azonban még nem elég, hiszen a jogszabályok – amikre a cégek safety car-jaként is tekinthetünk – sok olyan előírást tartalmaznak, amelyek a vezetői tisztséget betöltő személyeket korlátozzák. Ha nem lennének ezek a biztonsági mechanizmusok, akkor a jelenleginél is több visszaéléssel találkoznánk. Remélem, hogy az ide vonatkozó szabályok áttekintésével és magyarázatával sokkal jobban érthetővé válik majd számodra, hogy ezek nem feleslegesen kerültek megalkotásra.

Ki lehet vagy ki nem lehet?

Arra vonatkozó előírás nincs, hogy ki lehet ügyvezető. A céget vezető személyt a társaság tulajdonosai választják, így főként az ő érdekük, hogy a poszt ellátására minden szempontból alkalmas személynek szavazzanak bizalmat, hiszen a pénzüket bízzák rá. Ahogy mondtam, tehát arra nincs szabály, hogy ki lehet egy társaság vezetője, arra viszont sokkal több, hogy ki nem lehet az.

Összeférhetetlenség kizárva

Egyes előírások egyenesen kizárják annak a lehetőségét, hogy egy személy egy cég vezetője lehessen, míg más szabályok azt mondják meg, hogy mi az amit egy vezető nem csinálhat, mert a tisztségével összeférhetetlen. A szabályok „filozófiai” háttere eltérő, hiszen a kizáró okok megakadályozzák, hogy valaki vezető legyen, míg az összeférhetetlenségi tényezők azt teszik lehetetlenné, hogy valaki a cég első emberként olyan dolgokat tegyen, ami nem szolgálja a társaság illetve a kívülállók érdekeit. Nézzük, hogy melyek ezek a „mumusok”.

A tagok és a kívülállók érdekei azonosak

Ahogy írtam, a cég tulajdonosainak az érdeke elsősorban, hogy a vezetésre megfelelő személyt válasszanak. Ennek ellenére a törvényalkotó „nem feledkezett” meg a kívülállókról sem, hiszen társadalmi érdek az, hogy a gazdaságunk motorját jelentő vállalkozások élén ne állhasson akárki. Ha valakivel szemben olyan ok áll fenn, ami a vezetői tisztség viselését kizárja, az nem lehet egy társaság első embere. Ha az ok már a megválasztása előtt fennállt, akkor nem választható a tisztségre, ha pedig a probléma később merült fel, akkor a vezetői poszt a törvény erejénél fogva megszűnik és a társaságnak kell gondoskodni az új „főnök” megválasztásáról.

Mely okok vezetnek kizáráshoz?

2012. márciusáig is léteztek olyan okok, amelyek kizárták, hogy valaki vezető tisztségviselő legyen. 2012. márciustól jelentősen bővültek és pontosabbakká váltak a vezetőkre vonatkozó kizáró okok. Lássuk őket szépen sorban.

Szabadságvesztés-büntetés

Akit jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek az addig, amíg nem mentesül a büntetett élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, nem tölthet be vezetői tisztséget gazdasági társaságnál. Ez a szabály nem válogat az elítéltek között hiszen nincs annak jelentősége, hogy valakit halálos közúti baleset okozása vagy költségvetési csalás miatt marasztaltak el.

Akit foglalkozásától eltiltottak

A következő kizáró oknak szintén büntetőjogi vonatkozásai vannak, hiszen akit jogerős ítélettel, mellékbüntetésként, a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, amíg e tilalom tart, nem lehet vezető tisztségviselő. Ha a bírósági határozat valamely foglalkozás gyakorlásától tilt el valakit, akkor az ítélet hatálya alatt, nem vállalhat vezető tisztséget olyan cégben, amelynek főtevékenysége azonos azzal a tevékenységgel, amitől eltiltották. Például, ha egy orvost a bíróság eltilt a hivatása gyakorlásától, akkor nem lehet olyan gazdasági társaság vezetője, amelynek főtevékenysége „orvosi” szolgáltatás. Kiskapu lehet, hogy abban az esetben, ha a példabeli esetben az orvosi szolgáltatás nem a cég főtevékenysége, akkor a foglalkozástól eltiltott orvos lehet vezető tisztségviselő.

Ha a cég székhelye ismeretlen

A harmadik kizáró ok már a cégjoggal van kapcsolatban és úgy rendelkezik, hogy a társaság ismeretlen székhelye miatti megszüntetésére irányuló eljárás során a cég törlését követő öt évig nem lehet vezető tisztségviselő, aki a törlés időpontjában vagy a törlést megelőző naptári évben ilyen pozíciót töltött be a társaságnál. Ez a kizáró ok, akkor következik be, ha a cégbíróság azért szünteti meg a céget, mert az a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem volt megtalálható és a cég képviselőjének lakóhelye is ismeretlen vagy annak minősül. Ebben az esetben a jogszabály feltételezi, hogy a volt vezető tisztségviselőnek része lehetett a cég „eltüntetésében”. Ez a szabály nemcsak a vezetőkre vonatkozik, hanem azokra a tagokra is, akik a társaságot egyedül irányítják vagy a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A jogutód nélküli megszűnés következményei

Az ezt követően kifejtett kizáró okok bevezetését az indokolta, hogy az egyre szaporodó felszámolási illetve kényszertörlési eljárásokban egyre több, a cégeknek hitelező személy maradt hoppon, főleg az olyan társaságok esetében amelyeknél a tagok csak korlátozott vagyoni felelősséggel rendelkeznek. Ezt a korlátozott vagyoni felelősséget törték át a jogalkotók azzal, hogy lehetővé tették a cég hitelezői számára, hogy abban az esetben ha a fizetésképtelen helyzet bekövetkezését követően a vezető tisztségviselő vagy a szavazatok többségével rendelkező tagok nem az ő (hitelezők) érdekeiknek megfelelően jártak el, hogy a bíróságon elérjék, hogy magánvagyonukkal feleljenek a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel kell számolniuk azoknak a vezetőknek illetve többségi tagoknak, akiknek cége kényszertörlési eljárás során került megszüntetésre. Ha ilyen esetekben a vezető illetve a kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tag felelősségét a bíróság jogerősen megállapította és kötelezettségét nem teljesítette nem lehet vezető tisztségviselő a végrehajtási eljárás ideje illetve annak eredménytelenségétől számított öt év elteltéig.

Pénzbírság

Az sem lehet vezető tisztségviselő, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ez a kizárási ok, az előzőhöz hasonlóan, a végrehajtási eljárás ideje illetve annak eredménytelenségétől számított öt év elteltéig áll fenn.

A kilépő tag

Nem lehet az sem vezető tisztségviselő, aki kilép egy cégből és nem áll helyt a korábban tagként fennálló kötelezettségeiért a kilépéstől számított öt évig.

 


A verseny folytatódik

Kommentátor: Kedves nézőink Button autóját nagy nehezen kiemelték a pályáról, minden bizonnyal, ennek a körnek a végén a Safety Car elhagyja a pályát és folytatódhat a verseny. (A tényszerűséghez hozzátartozik, hogy a 2012-es Koreai Nagydíjon a safety car nem játszott a bejegyzés szerinti szerepet a versenyben, de a téma megkívánta a valóságtól való minimális eltérést. A szerző.)

 

Ha kíváncsi vagy a verseny végére, illetve, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a vezető tisztségviselőkre, olvasd el a bejegyzés második részét is.

Ha tetszett a bejegyzés nyugodtan nyomj, egy Tetszik és egy Megosztás Gombot!



Megosztás és cimkék

Címkék:  kizárási okok, kényszertörlési eljárás, Gt. 23.§



Hozzászólás a témához

Szólj hozzá elsőként cikkemhez

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés