Átalakulás az új szabályok szerint

2014. augusztus 06.  23:29   

Ezt a bejegyzést Kiss Zsuzsa, a MorTitkárság Bt. vezető tisztségviselője (www.mortitkarsag.hu) írta, akinek a gondolatai nem először jelennek meg az Ügyvédelem hasábjain. Az Ügyvédelem oldalán más szerzők műveinek megjelenése nem csupán az olvasók számára előnyös - hiszen ezen a módon egyre több hasznos tanácsokkal szolgálhatunk számotokra -, de az alkotók fejlődését is elősegíti: számos ponton teszi lehetővé az együttgondolkodás során a nehezen értelmezhető kérdésekben is a biztos álláspont kialakítását, ez pedig Nektek - az olvasóknak - a leghasznosabb!

Zsuzsától most egy bejegyzéssorozat következik, amelyben az új Polgári Törvénykönyv az átalakulásról szóló rendelkezéseinek rejtelmeibe vezet be minket. Lássuk!

Átalakulás - egyesülés - szétválás


Lassan a feledés homályába merülnek azok a boldog idők, amikor az átalakulásra vonatkozó szabályok a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény keretei között megtalálhatók voltak, nem kellett a fél magyar joganyagot végigböngészni az eljárások részletes megismerése érdekében.


2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az ezt az átalakulás tekintetében kiegészíteni hivatott, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény. Emellett az átalakulásra vonatkozó szabályokat tartalmaz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény is.

 

metamosphoses.jpg

 

Már az átalakulás sem a régi?

 

Az új jogszabály címe már sejteti: az eddig gyűjtőfogalomként használt „átalakulás” megszűnik gyűjtőfogalom lenni, a továbbiakban ez a megnevezés kizárólag a társasági formaváltással történő változásra alkalmazandó, ahol egy jogelődből egy jogutód lesz. Ahol egy jogelődből több jogutód keletkezik, az a jövőben az eddig speciális formaként, most már önálló jogi aktusként a „szétválás” elnevezést kapja, a több jogelődből egy jogutódot keletkeztető eljárás pedig „egyesülés” néven szerepel a hatályos joganyagban.


A szétválás lehet különválás (amikor a jogelőd megszűnik létezni, helyette két vagy több jogutód társaságot kérünk bejegyeztetni), vagy kiválás (amikor a jogelőd vonatkozásában egy változásbejegyzési kérelmet terjesztünk elő, emellett a létrejövő új társaság/ok/ tekintetében bejegyzési kérelemmel élünk).

 

Az egyesülés lehet beolvadás (amikor legalább egy jogelőd cég törlésre kerül a cégjegyzékből, míg legalább egy jogutód cég vonatkozásában változásbejegyzési kérelem terjesztendő elő) és összeolvadás (amikor valamennyi jogelőd cég törlésre kerül a cégjegyzékből és egy új jogutód cég bejegyzését kérjük a Cégjegyzékbe).


Természetesen a jogszabály továbbra is lehetővé teszi az ennél jóval bonyolultabb szerkezetű változásokat is, külön rendelkezik a beolvadásos kiválás és a beolvadásos különválás eseteiről.

 

Civil szervezetek és „mások” új lehetőségei

 

Jelentős újdonságot hoz a jogszabály-rendszer felépítésében az a tény, hogy a Ptk. az alapítványt és az egyesületet is jogi személyként kezeli, és rendelkezik ezeknek a civil szervezeteknek a jogutóddal történő megszűnésének eseteiről is. Alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, kizárólag alapítvánnyal egyesülhet, illetve alapítványokra válhat szét. Az egyesületeknél a helyzet hasonló: kizárólag egyesülettel egyesülhet, illetve egyesületekre válhat szét. A gazdasági társasági formák és a szövetkezeti forma átjárható: mind a társasági formaváltás, mind az egyesülés, mind a szétválás engedélyezett közöttük. Üdítő kivétel a nyilvánosan működő részvénytársaság, ez a társasági forma az új szabályok szerint egyetlen módon jöhet létre: a zártkörűen működő részvénytársaság az Alapszabályát módosítja és igazolja, hogy a részvényei tőzsdére bevezetésre kerültek.

 

Érdemes megemlíteni a nonprofit gazdasági társaságok speciális helyzetét, amely szerint bármilyen nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. [Ctv. 57/A. §]

 

Nem változott a társasági formaváltás szabályai között az, hogy betéti társaságból közkereseti társaság, illetve közkereseti társaságból betéti társaság az átalakulás szabályainak mellőzésével, csupán egy társasági szerződés módosításával létrejöhet.

 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK – Az előfeltételek meghatározása

 

Látszólag nem sokban változott, azonban valójában mégiscsak jelentősen eltér az átalakulás, egyesülés és szétválás előfeltételeinek meghatározása az érintett jogelőd társaság(ok)nál. Nem változott az a szabály, hogy a jogutódlással történő változást csak akkor határozhatja el a társaság, ha valamennyi vagyoni hozzájárulást a tagok (alapítók, részvényesek) a társaság rendelkezésére bocsátották. A Gt. szerint nem alakulhat át az a társaság, amelyik felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A Ptk. kiegészíti e két feltételt a csődeljárás alatti időszakban elhatározandó átalakulás tilalmával is. A Gt. korábban arról rendelkezett, hogy az átalakulásnak akadálya az is, ha büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A Ptk. ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az átalakulás korlátja az, ha a céggel szemben „jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll.” – kiterjeszti tehát a jelenleg fennálló büntetőjogi intézkedésekre is a gátló tényezők körét.


ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK – A döntéshozatal szabályozásának változásai

 

A 2013. évi CLXXVI. tv. komoly könnyítést hoz a már a 2013. évi V. törvény szerint működő társaságok életébe: a társasági szerződésnek nem kell tartalmazni azt, hogy az átalakulás egy legfőbb szervi ülésen is elhatározható. A 8. § (1) bekezdés ennek a döntésnek a meghozatalát nem ahhoz köti, hogy a létesítő okiratban szerepel-e ennek a lehetősége, hanem ahhoz, hogy a vezető tisztségviselők erre az ülésre elkészítsék az átalakuláshoz szükséges okiratokat.
Az egyesülés és a szétválás esetére az általános szabályokhoz képest meghatározott eltérések között nem szerepel az, hogy egyesülésről vagy szétválásról csak két ülésen dönthet a legfőbb szerv, így elméletben lehetséges egy ülésen dönteni mind a más jogi személlyel történő egyesülésről, mind a szétválásról, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy – különösen egyesülés esetén – az egyesülni kívánó jogi személyek különbözőségei miatt szükséges a két legfőbb szervi ülés.

 

Szintén jelentős könnyítés az, hogy az egy ülésen történő döntéshozatalt az írásbeli döntéshozatal szabályai szerint is engedi lefolytatni a törvény. A Gt. kógens szabályozása értelmében az egy ülésen elhatározandó átalakulás esetében az ülésen kívüli határozathozatal nem volt megengedhető (ugyanakkor megkérdőjelezhető szabályozása volt a Gt-nek, hogy ugyanekkor a két alkalommal történő határozathozatalnál nem nevesítette annak módját, nem határozta meg sehol, hogy az csak legfőbb szervi ülésen, vagy írásbeli döntéshozatallal is történhet).

 

Ma még a 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerint működő gazdasági társaságok vannak többségben azon cégek között is, akik a (talán igen közeli) jövőben átalakulást, egyesülést vagy szétválást kívánnak elhatározni. A 2013. évi CLXXVI. törvény átmeneti rendelkezései megoldást kínálnak ezeknek a cégeknek is arra, hogy a változásokat a kötelező áttérés felesleges köre nélkül kezdeményezhessék. A legfőbb szerv döntéshozatali eljárására és az elkészítendő dokumentumok körére ekkor még a Gt. szabályai az irányadók, azonban a létrejövő társaság létesítő okiratát már a Ptk. szerint kell meghatározni.

 

Ennek a bevezető – fogalommagyarázó posztnak tehát a lényegét az alábbiakban foglalhatnánk össze:

 

ÚJDONSÁG:
- „átalakulás” eddigi fogalmának megszűnése,
- „átalakulás” = társasági formaváltás,
- új eljárások: „egyesülés” és „szétválás”,
- nyrt-vé nem alakulhat át jogi személy,
- bővebb körben kerültek meghatározásra a gátló tényezők,
- könnyítések a döntéshozatali eljárásban.
NEM VÁLTOZOTT:
- bt -> kkt és kkt -> bt. társasági szerződés módosítást igényel csak

 

A bejegyzés sorozat következő részében az „átalakulás” legfontosabb feladatait veszem sorra.


Ha hasznosnak és érdekesnek találtátok az első részt, kérlek a folytatásban is tartsatok velem.

 

Ha tetszett a bejegyzés, ne habozzatok a Tetszik és a Megosztás „gombok” használatával!  



Megosztás és cimkék

Címkék:  átalakulás, egyesülés, szétválás



Hozzászólás a témához

Bora Sándor (2016. jlius 13. - 09:50)

Nem találok utalást sem arra, hogy a Földtulajdonosi Közösségeknek kötelező-e átalakulni, az új Ptk szabályaira áttérni, mivel vadászni az új Vtv. szerint vadásztársasági formában lehet 2017.-től. 
Ha át kell térni az új Ptk-ra a teljeskörű tagságot kell-e nyilatkoztatni

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés