Vissza a kályhához!
2014. április 23. 22:22
Ha nem ma kezdted a vállalkozói létet, akkor emlékszel a 2006. július 1.-jét megelőző időszakra, amikor az akkori Gt. a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét 3.000.000,- forintban minimalizálta.
Az új Polgári Törvénykönyvnek egyik nagy érdeklődésre számot tartó „újítása” valójában ezen régi szabály visszavezetése a gyakorlatba. A 2006. július 1.-jétől hatályos Gt. a tőkeminimumot 500.000,- Ft-ban rögzítette, ezzel az újonnan alakuló korlátolt felelősségű társaságok addig nem látott áradatát indította meg. Ahogy várható volt, ezeknek a társaságoknak nagy része vagy még az első beszámolási időszak lezárása előtt megszűnt, vagy pedig legfeljebb egy-két évet ért meg.
Indulhat hát a korlátolt felelősségű társaságok egy újabb tánca, ahol a kezdeti feltételek ha nem is teljesen azonosak, de a törzstőkeminimum tekintetében megegyeznek az 1997-es évi Gt. által felállított szabályokkal.
Legegyszerűbb módszer: új törzsbetétek szolgáltatásával.
- pénzbeli hozzájárulással, vagy
- nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással.
Talán a legkevesebb plusz adminisztrációs terhet rója a vállalkozásra az, ha a törzstőkét pénzbeli hozzájárulással új törzsbetét (vagy törzsbetétek) szolgáltatásával emeli meg. Ha ezeket az új törzsbetéteket a már meglévő tagok szolgáltatják, úgy törzsbetétjük összegéhez hozzáadódik az új törzsbetét összege. A törzstőke azonban megemelhető új tagok társaságba lépésével is akár.
- forgalomképes ingatlan, vagy ingatlanilletőség;
- olyan forgalomképes ingó dolog, amelynek az értékében a tagok egyezően meg tudnak állapodni;
- forgalomképes vagyoni értékű jog (pl. egy elismert követelés, így a tagi kölcsön is).
Megemelhetem a saját tőke egyéb elemei terhére is a törzstőkét?
Hogyan lehetne magasabb ilyen esetben a jegyzett tőke, mint a saját tőke?
C) Lekötött tartalék terhére: itt is az egyedüli korlát a megterhelendő mérlegszámla tartalma. A lekötött tartalék terhére csak azon összegek tekintetében emelhető meg a jegyzett tőke, amit korábban tőkecsökkentés során a lekötött tartalékban írtak jóvá.
D) Értékelési tartalék terhére: a jegyzett tőke ezen tőkeelem terhére a számviteli törvényben foglalt tiltás alapján nem emelhető meg.
Hallottam olyat az ismerősöktől, hogy tagi kölcsönből is meg lehet emelni a törzstőkét. Ez tényleg így van?
Hallottam arról, hogy a jövőbeni nyereségből is fel lehet majd tölteni a törzstőkét. Ez igaz?
Tegyük fel, hogy alapítok egy egyszemélyes kft-t, 500.000,- Ft kezdő befizetéssel. A fennmaradó 2.500.000,- Ft teljesítését pedig 2019. december 31. határidővel határoztam meg azzal, hogy az a társaság jövőbeni nyereségéből történik meg. Tegyük fel, hogy ebben a cégben a részemre járó osztalék után csak osztalékadót kell fizetnem, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a hatályos jogszabályok szerint nem terhel.
A cégem prosperál, és már a 2014. évi mérleg saját tőke sorában 5.500.000,- Ft szerepel, amelyből
- a jegyzett tőke 3.000.000,- Ft,
(ebből a részbeni teljesítésre figyelemmel 2.500.000,- Ft a jegyzett, de be nem fizetett tőke)
- az eredménytartalék 0,- Ft,
- a mérleg szerinti eredmény 2.500.000,- Ft
- lekötött tartalék 0,- Ft,
- értékelési tartalék 0,- Ft.
Tekintettel arra, hogy ez esetben a mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék képezhetné osztalékfizetés alapját, a 2014. évben 16%-os mértékű osztalékadót levonva 2.100.000,- Ft tekintetében határozhatok el osztalékfizetést, és még ki is fizethetné nekem azt a cégem, ha nem lenne ez a korlátozó szabály, mert így sajnos közvetlenül egy fillérhez sem jutok hozzá az eredményből. 500.000,- Ft + 2.100.000,- Ft = 2.600.000,- Ft, ami határozottan kevesebb, mint a jegyzett tőkeként meghatározott 3.000.000,- Ft. Ebben az esetben a 2.100.000,- Ft-ot a jegyzett tőke feltöltésére kell fordítanom.
Mi történik akkor, ha 1.000.000,- Ft-ot fizetek be alapításkor? Ez esetben a 2014. évi mérleg saját tőke sorában ugyanúgy 5.500.000,- Ft szerepel, ebből 3.000.000,- Ft a jegyzett tőke, de csak 2.000.000,- Ft a jegyzett, de be nem fizetett tőke.
Ez jelenleg az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés, amelynek megválaszolására jelenleg többféle válasz létezik és a joggyakorlat még nem foglalt egyértelműen állást ebben a témában.
Megosztás és cimkék
Hozzászólás a témához
Némethné Andi (2016. februr 04. - 18:12)
Kedves Zsuzsa!
Érdeklődöm, hogy a jövőbeni nyereség terhére történő tőkeemeléssel kapcsolatosan született-e már NAV állásfoglalás a cikk megírása óta? Ha van Önnek erről információja kérem tájékoztasson. Nagyon köszönöm.
További sikeres munkát kívánok!
Üdvözlettel:Némethné
Kiss Zsuzsa (2015. szeptember 01. - 17:24)
Kedves Anikó!
Az SZJA tv. 77/A. § (2) bekezdés bb) pontja alapján nem minősül jövedelemnek az értékpapír (itt az üzletrészt is magában foglalja) megszerzése, ha a tőkeemelés a társaság saját tőkéjének egyéb elemei terhére történik meg. Itt azonban nem arról van szó, hogy a már működő cég a saját tőkéjének egyéb elemei terhére emelné meg a jegyzett tőkét, hiszen ez az összeg még nem létezik a tőkeemelés elhatározásának időpontjában. Itt arról van szó, hogy a társaság tagjai élve elsőbbségi jogukkal új törzsbetét szolgáltatásával emelik meg a jegyzett tőkét.
A tőkeemelés során a tagoknak keletkezik egy kötelezettségük a társasággal szemben. Az osztalék megállapítása során a társaságnak keletkezik egy kötelezettsége a tagokkal szemben. Ennek az osztaléknak a megállapítását nem, csupán a kifizetését tiltja a törvény. Vagyis ha a társaság és a tagja az osztalék tekintetében egymással szemben elszámolással él, úgy az eredménytartalék megfelelő csökkentése mellett átvezetésre kerül a jegyzett tőkébe az az összeg, amit a társaság tagja szolgáltat a cég felé. Itt azonban - mivel effektíve ténylegesen egy jövedelemszerzésből eredő követelés rendezése történt - ennek megfelelően kell teljesíteni a költségvetés felé a kötelezettségeket.
Kérem, ha időközben ettől eltérő információ birtokába jutott volna, úgy azt jelezze felém, pillanatnyilag az álláspontom ez a témában.
Üdvözlettel:
Kiss Zsuzsa
Bóday Sarolta (2015. mjus 01. - 22:31)
Kardos Anikó észrevételéhez csatlakozom, szerintem sem kell megfizetni a 16 %-os osztalék adót és a 14 %-os EHO-t, köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel Bóday Sarolta
Kardos Anikó (2014. szeptember 30. - 13:49)
Kedves Kiss Zsuzs!
Cikkét olvasva lenne egy megjegyzésem az eredménytartalékból történő jegyzett tőke emelésre kft-k esetében. Több helyen olvastam erről, hogy az eredménytartalékből történő tőkeemeléskor úgy kell eljárni, mintha osztalékfizetésről határozott volna a kft (forrásadó 16%, eho 14% magánszemélyek esetén). Sajnos sokk cikkben az írója nem hivatkozik jogszabályra. Próbáltam utána nézni, de erre vonatkozó konkrét előírást nem találtam. Az szja törvényben a 68§-ban találtam előírást, amely azt mondja, hogy a jövedelem keletkezésekor kell adózni (de ez csak a tőkekivonást említi). Ez alapján, ha eredménytartalékból emelek törzstőkét, szerintem nem kell adózni a tőkeemeléskor, hanem csak akkor amikor tőkekivonásra kerül sor. Köszönöm válaszát, gondolom ez sokakat érinthet a közeljövőben és jó lenne tisztán látni az ügyben.
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel
Kardos Anikó
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
Lukács Gáborné (2019. jlius 10. - 21:16)
Ha egy magánszemély ellen végrehajtás indul és van egy Kft-je, aminek a törzstőkéje 3 millió forint, 2019-ben a cégnyilvántartás szerint adózás utáni nyeresége 600 000Ft amely teljes összegét eredménytartalékba helyeznek, ebből, hogyan lesz pénze a végrehajtást kérőnek? A foglalást a végrehajtó foganatosította. " Jelen végrehajtási ügyben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 101. § (1)(2) bekezdés alapján
lefoglalom az adós, őt megillető üzletrészét az alábbi gazdálkodó szervezetben:" Vagy van egy foglalási jegyzőkönyvem, amiből soha nem lesz pénzem? A törzstőke már biztos, hogy nincs meg, legtöbb Kft-ben csak 1 hétig van meg ez az összeg. Üdvözlettel: Lukács Gáborné.