Az Utánam az özönvíz elvének próbája a gyakorlatban

Hogyan vezesd vállalkozásod nehéz helyzetben úgy, hogy a magánvagyonodat biztonságban tudd? Céged a csőd szélén áll. Azt gondolod, nincs mit veszítened, hiszen csak egy Kft-ről van szó. Az adósok börtönét pedig már megszüntették. Nincs mitől félned. Vagy mégis? A francia történelmet tanulmányozva, biztosan vannak, akik azt állítják, hogy XV. Lajos sikeres uralkodó volt, persze mindent a történelem távlatából kell szemlélnünk.

„Utánam az özönvíz” – XV. Lajosnak tulajdonított mondás, aki az uralkodói feladatoknál jobban kedvelte a szórakozást és a hölgy társaságot. Ő általa lettek a történelem részesei Madame de Pompadour és Madame du Barry, akik Őfelsége szeretői voltak. Ballépései és politikai hibái nagyban hozzájárultak az ország eladósodásához és pénzügyi válságához. Az „utánam az özönvíz” következményeit unokája, XVI. Lajos viselte, akit a forradalom alatt a korszak egyik újító találmányával a guillotinnal végeztek ki.

Azért nem kell megijedni, unokáidnak nem veszik fejét, ha céged „adósságot” halmoz fel. Nem ennyire súlyos következményekről van szó, de az ő jövőjük is veszélybe kerülhet egy ilyen helyzetben.

Hogyan?

Ha összecsapnak fejed felett a hullámok, már nem az adósok börtöne fenyeget

Nemcsak a sikerekre, hanem arra a helyzetre is fel kell készülnöd, ha céged netalántán bajba kerül és fizetésképtelenné válik. Ilyenkor azonnal adódik a lehetőség a már ismertetett „utánam az özönvíz” taktika alkalmazására, amit én nem tudok jó szívvel javasolni. Többek között a számviteli fegyelem megsértése és a csődbűncselekmény elnevezésű tényállások foglalkoznak azoknak a magatartási szabályoknak a megszegésével, amelyeket ha nem követsz, az könnyen szabadságvesztéssel járhat. Ilyenkor nem az adósok börtönébe kerülsz, de büntetés végrehajtási intézményben kell eltölteni rövidebb-hosszabb időt, ugyanis a büntető törvénykönyv is figyelemmel kíséri a cégvezetők, illetve a társaságok tagjainak tevékenységét.

De honnan tudod, hogy mikor üt be a krach?

Fizetésképtelenné válik a társaság, amikor a cégvezető azt veszi észre, hogy a társaság nem tudja tartozásait kiegyenlíteni. Az is elképzelhető, hogy nem ő intézi a fizetéseket, hanem egy gazdasági osztályon dolgozó vezető. Ennek ellenére a cégvezetőnek is tisztában kell lennie az anyagi helyzettel.

Mit tegyél, ha fizetésképtelenné válsz?

Ha meglegyint a fizetésképtelenség szele, nem árt szem előtt tartanod, hogy feladataidat – skizofrén módon – úgy kell végezned, mintha saját hitelezőid szerepét kellene eljátszanod egy drámában, ami persze még happy-end-del is végződhet, ha megfelelő odafigyeléssel végzed a munkádat. Egy átmeneti fizetésképtelenség nem jelenti feltétlenül azt, hogy a céged számára eljött a vég.

Biztos vagyok benne, hogy már hallottál jó pár „holtbiztos” megoldásról, aminek segítségével könnyen elkerülheted a bajt. Egy ideig például remek ötletnek tűnt az ilyen cég hajléktalanoknak vagy külföldi személyeknek való eladása, akik pár ezer forintért a halálos ítéletüket is hajlandóak voltak aláírni. Az utánam az özönvíz logikának ez a színfoltja már kezd kiveszni a köztudatból.

Mindenért Te Vagy a felelős!?

Másik lehetőség, hogy pusztuljon a cég, hiszen úgysincs benne semmi, különben is kft., amelynek tagjai csak korlátozottan felelnek a tartozásokért. Rendben, akkor induljon a felszámolás, hiszen Te sem tartozol ennél több felelősséggel!

Vagy mégis?

A hitelezők vagy a felszámoló a bíróságtól kérhetik annak a megállapítását, hogy a társaság vezetője a fizetésképtelen helyzet bekövetkezését követően a feladatait nem a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el. Bűvészkedés a házi pénztárral vagy egyéb apró trükkök? Ebben a helyzetben minden kiderül!

A per végkimenetele tehát „egyesélyes”, ha a felszámolás alá kerülő cég vezetője nem tesz eleget kötelezettségeinek. Ebben az esetben a bíróság vélelmezi, hogy a hitelezők érdekei sérülnek. Így hiába a társaság korlátozott felelőssége. A cégvezető, illetve a többségi befolyással rendelkező tag magánvagyonával felelhet a tartozásokért, vagyis „elúszhat minden”.

Nincs többé kibúvó, a hitelezők érdekeit védened kell

A helyzet az, hogy ha ég is a ház a fejed felett, neked maradnod kell, hogy az utcán bámészkodó hitelezőknek mentsd a javakat. Most már nem hivatkozhatsz arra, hogy a cég iratai elégtek a tűzben vagy „özönvíz” árasztotta el a székhelyet.

Ha a társaság vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezi, akkor egyszerűsített felszámolásról beszélünk. Egy ilyen eljárásban a bíróság a társaság cégvezetőjét a felszámolás költségeinek a megfizetésére is kötelezheti, ha az egyszerűsített felszámolás elrendelésére a könyvvezetés vagy a nyilvántartások hiányossága miatt kerül sor. Tehát ebben az esetben sem célszerű a tűzvész vagy özönvíz story-val próbálkozni.

Nincs mit tenni, oda az egész!

A legjobb megoldás a probléma elkerülésére nem az utánam az özönvíz teória, hanem a társaság pénzügyi- és számviteli rendjének sarkos és pontos figyelemmel kísérése, a hitelezői gondolkodásmód elsajátítása, valamint a fizetésképtelenség sajnálatos megállapításának esetére a felszámolóval való kapcsolatfelvétel és maximális együttműködés.

Ne gondolkodj XV. Lajoshoz hasonlóan, mert így nem jutsz XVI. Lajos sorsára!