ÖNGÓL 10 NAP ALATT!
2012. november 18. 00:30
Hogyan kerülheted el céged megszüntetését?
Egy focistának öngólt lőni vagy életünkben egy rossz döntést meghozni kellemetlen dolog és nagyon rossz, sokszor nehezen feldolgozható, érzésekkel jár. Arról a helyzetről nem is beszélve, ha egy hiba másoknak okoz fájdalmat és kárt. Persze az öngólok között is van különbség, nem azonos a hatása a magyar vagy a spanyol bajnokságban elkövetett „baklövésnek”.
Mi a helyzet, ha az öngólt maga az állam lövi?
Ha eddig nem tudtál volna róla
2012. január 1-től bevezetésre került az úgynevezett adóregisztrációs eljárás. Ezzel nem csupán az új cégeknek kell számolniuk, hanem a már hosszú évek óta működőknek is. Azok is kénytelenek ilyenen átesni, akik soha semmilyen mulasztást nem követtek el.
Vajon csak a kockázatos cégek számíthatnak „kockázati kérdőív” (KOCKERD) kiküldésére?
A válasz nem!
Az adóhatóság a már működő társaságok vezető tisztségviselőinek, a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében, az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjainak körében beállt változások esetében is elindítja a kockázatelemzési eljárást. Ilyen változásokra pedig az utóbbi időben, a vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségeivel kapcsolatban elég gyakran került sor.
Az első öngól
Ha valaki a KOCKERD kérdőívet 10 napon belül nem küldi vissza, az adóhatóság törli a cég adószámát, ami a társaság „halálával” egyenlő. Jó tudni azt is, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján nincs lehetőség semmilyen jogorvoslatra vagy utólagosan annak bizonyítására, hogy a társaság nem fiktív, hanem létező és valós tevékenységet folytató cég.
A probléma azonban itt nem áll meg, hiszen nem csupán a cég „ugrik”, annak valamennyi szerződésével illetve márkanevével, hanem a vezető tisztségviselő öt évig nem vezethet társaságot illetve nem lehet annak többségi tulajdonosa sem.
A második öngól
Az új szabályozással sajnos a jogalkotó is öngólt lőtt, hiszen nemcsak a fiktív cégeket sikerült kiszűrni, hanem számos olyan cég került megszüntetésre, amely teljesen szabályosan működött és csupán valamilyen oknál fogva elmulasztotta a KOCKERD kérdőív visszaküldését. Csak abban az esetben van halvány remény a menekülésre, ha a cég bizonyítani tudja, hogy a postai szolgáltató nem vagy nem megfelelően kézbesítette az adóhatóság levelét vagy a vezető tisztségviselő hosszabb ideig kórházban vagy külföldön volt és ezért nem tudta a levelet átvenni.
26 ezer levél
Összesen 26 ezer vállalkozás kapott ilyen kérdőívet. Sajnos az eddigi szabályok szerint a rendszer a fűnyíró elvet követte és számos ténylegesen és szabályosan működő cég esett áldozatul a valóban fiktívek mellett ezzel nagyon sok kárt okozva a megszűnt gazdasági társaságoknak, azok tagjainak és ezen keresztül a nemzetgazdaságnak.
A jelenlegi lehetőségek
A bajba jutott cégnek nincs más lehetősége, minthogy kimeríti a rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Az adóhatósági határozat után lehetőség van a fellebbezésre illetve ezt követően a bírósági út igénybevételére, amit egészen a Kúriáig (volt Legfelsőbb Bíróság) el lehet vinni. Meg lehet próbálkozni a „felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel”, ami a fellebbezéshez hasonlóan működik és több kör után egészen a Nemzetgazdasági Minisztériumig is el lehet jutni. Ebben az eljárásban valamilyen új információra nem árt hivatkozni az eredményesség érdekében. Ilyen új információ lehet egy tervezett jogszabályváltozásra való hivatkozás, amiről ezt követően lesz szó.
Egy lépés hátra
Időközben a jogalkotó is rájött, hogy az új eljárással az elérni kívánt célon jelentősen túl lőtt. Éppen ezért nagyon gyorsan módosítják az ide vonatkozó jogszabályt, akként, hogy ne az adószám törlése legyen rögtön az első szankció, hanem inkább egy jelentősebb összegű pénzbírság. A nagy igyekezetet az is indokolja, hogy szeretnének azokon a cégeken segíteni, amelyeknek még nem törölték az adószámát, de jó úton járnak ebben az irányba.
Hogyan védekezz az öngólok ellen?
A jogalkotó a tanulságokat tehát levonta, ami azonban a pórul járt cégeket, azok vezetőit és tulajdonosait nem vigasztalja. Ebből az esetből számos tanulságot lehetne levonni, de van mindenképpen egy olyan, amely a jövőben is a hasznodra lehet. Ha nem akarod, hogy cégednek és rajta keresztül Neked is, mások „öngólt” rúgjanak, nem dőlhetsz hátra és minden új előírással és annak hatásaival tisztában kell lenned. Ennek érdekében „szakmádat” a – cégvezetést – folyamatosan tanulnod kell és szoros kapcsolatot érdemes ápolni egy megfelelő könyvelővel és ügyvéddel.
Egy focistának öngólt lőni vagy életünkben egy rossz döntést meghozni kellemetlen dolog és nagyon rossz, sokszor nehezen feldolgozható, érzésekkel jár. Arról a helyzetről nem is beszélve, ha egy hiba másoknak okoz fájdalmat és kárt. Persze az öngólok között is van különbség, nem azonos a hatása a magyar vagy a spanyol bajnokságban elkövetett „baklövésnek”.
Mi a helyzet, ha az öngólt maga az állam lövi?
Ha eddig nem tudtál volna róla
2012. január 1-től bevezetésre került az úgynevezett adóregisztrációs eljárás. Ezzel nem csupán az új cégeknek kell számolniuk, hanem a már hosszú évek óta működőknek is. Azok is kénytelenek ilyenen átesni, akik soha semmilyen mulasztást nem követtek el.
Vajon csak a kockázatos cégek számíthatnak „kockázati kérdőív” (KOCKERD) kiküldésére?
A válasz nem!
Az adóhatóság a már működő társaságok vezető tisztségviselőinek, a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében, az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjainak körében beállt változások esetében is elindítja a kockázatelemzési eljárást. Ilyen változásokra pedig az utóbbi időben, a vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségeivel kapcsolatban elég gyakran került sor.
Az első öngól
Ha valaki a KOCKERD kérdőívet 10 napon belül nem küldi vissza, az adóhatóság törli a cég adószámát, ami a társaság „halálával” egyenlő. Jó tudni azt is, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján nincs lehetőség semmilyen jogorvoslatra vagy utólagosan annak bizonyítására, hogy a társaság nem fiktív, hanem létező és valós tevékenységet folytató cég.
A probléma azonban itt nem áll meg, hiszen nem csupán a cég „ugrik”, annak valamennyi szerződésével illetve márkanevével, hanem a vezető tisztségviselő öt évig nem vezethet társaságot illetve nem lehet annak többségi tulajdonosa sem.
A második öngól
Az új szabályozással sajnos a jogalkotó is öngólt lőtt, hiszen nemcsak a fiktív cégeket sikerült kiszűrni, hanem számos olyan cég került megszüntetésre, amely teljesen szabályosan működött és csupán valamilyen oknál fogva elmulasztotta a KOCKERD kérdőív visszaküldését. Csak abban az esetben van halvány remény a menekülésre, ha a cég bizonyítani tudja, hogy a postai szolgáltató nem vagy nem megfelelően kézbesítette az adóhatóság levelét vagy a vezető tisztségviselő hosszabb ideig kórházban vagy külföldön volt és ezért nem tudta a levelet átvenni.
26 ezer levél
Összesen 26 ezer vállalkozás kapott ilyen kérdőívet. Sajnos az eddigi szabályok szerint a rendszer a fűnyíró elvet követte és számos ténylegesen és szabályosan működő cég esett áldozatul a valóban fiktívek mellett ezzel nagyon sok kárt okozva a megszűnt gazdasági társaságoknak, azok tagjainak és ezen keresztül a nemzetgazdaságnak.
A jelenlegi lehetőségek
A bajba jutott cégnek nincs más lehetősége, minthogy kimeríti a rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Az adóhatósági határozat után lehetőség van a fellebbezésre illetve ezt követően a bírósági út igénybevételére, amit egészen a Kúriáig (volt Legfelsőbb Bíróság) el lehet vinni. Meg lehet próbálkozni a „felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel”, ami a fellebbezéshez hasonlóan működik és több kör után egészen a Nemzetgazdasági Minisztériumig is el lehet jutni. Ebben az eljárásban valamilyen új információra nem árt hivatkozni az eredményesség érdekében. Ilyen új információ lehet egy tervezett jogszabályváltozásra való hivatkozás, amiről ezt követően lesz szó.
Egy lépés hátra
Időközben a jogalkotó is rájött, hogy az új eljárással az elérni kívánt célon jelentősen túl lőtt. Éppen ezért nagyon gyorsan módosítják az ide vonatkozó jogszabályt, akként, hogy ne az adószám törlése legyen rögtön az első szankció, hanem inkább egy jelentősebb összegű pénzbírság. A nagy igyekezetet az is indokolja, hogy szeretnének azokon a cégeken segíteni, amelyeknek még nem törölték az adószámát, de jó úton járnak ebben az irányba.
Hogyan védekezz az öngólok ellen?
A jogalkotó a tanulságokat tehát levonta, ami azonban a pórul járt cégeket, azok vezetőit és tulajdonosait nem vigasztalja. Ebből az esetből számos tanulságot lehetne levonni, de van mindenképpen egy olyan, amely a jövőben is a hasznodra lehet. Ha nem akarod, hogy cégednek és rajta keresztül Neked is, mások „öngólt” rúgjanak, nem dőlhetsz hátra és minden új előírással és annak hatásaival tisztában kell lenned. Ennek érdekében „szakmádat” a – cégvezetést – folyamatosan tanulnod kell és szoros kapcsolatot érdemes ápolni egy megfelelő könyvelővel és ügyvéddel.
Megosztás és cimkék
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >