Nyárvégi adósi kiárusítás  a fedezetelvonó szerződés szabályairól bővebben

Kellemetlenül érinthet minket, ha egy személlyel szemben fennálló igényünk érvényesítésekor rádöbbenünk, hogy a kielégítés alapját képező vagyont részben vagy egészben elvonták. Fontos, hogy ilyenkor sem szükséges pánikba esnünk, hiszen van megoldás a problémánkra. Bejegyzésünk ezt a témát igyekszik körbe járni.

Tegyük fel, hogy az adósotok nem fizette meg határidőben tartozását és a hosszú jogi procedúrák után, amikor végre sikerülne végrehajtás alá vonni a vagyonát azzal szembesültok, hogy addigra – fedezetelvonó szerződések megkötésével – már semmilyen tulajdonnal nem rendelkezik. El sem hinnétek, de a fenti eset a gyakorlatban rengetegszer előfordul. Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
A szerződés fedezetelvonó jellegének a megállapításához a fent említetteken túlmenően szükséges még egy harmadik feltétel is, amely eltérően alakul aszerint, hogy visszterhes vagy ingyenes szerződésről van-e szó. Utóbbi esetben, ha a szerző félre a szerződésből ingyenes előny származott, a szerző fél jó- vagy rosszhiszeműségét nem kell vizsgálni, mert – a másik két feltétel megléte esetén – az ingyenesség ténye elegendő a fedezetelvonás megállapításához.
Érvénytelen/hatálytalan?
Összességében láthatjuk, hogy sokrétű módja lehet a fedezetelvonásnak: az egyes adásvételi szerződéseken túl az is annak minősülhet, ha a vagyontárgyat, jellemzően ingatlant fedezetelvonási céllal, esetleg kifejezetten a többi hitelező megkárosításának szándékával megterhelik, például zálogjoggal, mivel ennek eredményeként a vagyontárgyból elsősorban a zálogjogosult kereshet kielégítést, de érdekességképpen megjegyezzük, hogy egy munkaszerződés is bírhat ilyen jellemvonásokkal.