Kereskedelem határok nélkül  Webáruházak működése jogi szempontból

Az internetes kereskedelem, a webshopok népszerűsége egyre inkább növekszik, jelenleg a koronavírus árnyékában, az időszakos üzlethelység bezárásokkal, valamint a szociális távolságtartás és egyéb megelőző óvintézkedések miatt ez a trend hatványozottan érvényesül. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a webáruházak számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos üzlethelységben való vásárlással szemben összevetve mind fogyasztói, mind kereskedői oldalt egyaránt, tehát logikus, hogy az ebben rejlő lehetőségeket egyre többen szeretnék kamatoztatni. Azonban mielőtt belevágnánk egy webshop létrehozásába, vagy a meglévő webshopunk fejlesztésébe, érdemes a jogi kérdésekkel is tisztában lenni, melyek közül néhányat kiemelünk Irodánk legújabb bejegyzésében.

Egyértelmű, hogyha webáruházzal rendelkezünk, könnyebben juthat el egy termék más uniós tagállam fogyasztójához, mintha a terméket egy üzletben próbálnánk eladni, viszont ebben az esetben az ÁFA szabályok is eltérően alakulnak, amire érdemes odafigyelni. Abban az esetben, ha ezek az értékesítések éves szinten meghaladják a 10.000. Euró összeget, akkor a fogyasztó tagállama szerint meghatározott ÁFA szabályokat kell alkalmazni, melyhez a kereskedőnek szükséges regisztrálni minden tagállamban, ahol értékesíteni terveznek.



2021. július 1. napjától változtak a webáruházakra vonatkozó szabályozások az Európai Unióban, ezért érdemes naprakésznek maradni a webshopon keresztül értékesítőknek az esetleges adóbírságok elkerülése érdekében, valamint azért is, mert a helyes üzleti modell alkalmazásával a vállalkozások egyrészt adómegtakarítást érhetnek el, másrészt csökkenthetik az adminisztratív terheket.

Adójogi szempontból az alábbi kérdéseket szükséges átgondolni, mivel az adófizetés helye változhat annak függvényében, hogy mely országba kerül értékesítésre, illetve szállításra a termék, így az adófizetés sok tényező függvénye, amely alapján fontos mérlegelni az alábbiakat:
- kiszállítás útja, mely országból és hogyan történik az áruszállítás,
- fogyasztó vagy vállalkozás a célcsoport,
- értékesített termék típusa, esetleges különleges Áfa szabályok vonatkoznak-e rá,
- mely országokba kívánunk értékesíteni és milyen volumenű értékesítés várható.

A 2021. július 1. napján bekövetkezett változások nem érintik azt az esetet, ha a webshopon keresztül belföldön történik az értékesítés és szállítás is, abban az esetben továbbra is a magyar ÁFA szabályok az irányadóak. A változások, amelyeket most áttekintünk, legfőképpen a határon átívelő kereskedelemben érdekelteket érinti:

1) A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket más tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó megbízásából egy logisztikai szolgáltató végzi, ebben az esetben főszabályként a célország szerinti ÁFA összeget kell felszámítani. Ez alól kivételt képez az az eset, ha az értékesítések éves volumene nem haladja meg a 10.000 eurót.

2) Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha az Európai Unión kívüli országból szállítják a terméket a vevőhöz, ebben az esetben alkalmazható az egyablakos rendszer. (A 2021. július 1-jétől működő OSS/IOSS-rendszer, vagyis a One Stop Shop – Egyablakos – Rendszer olyan adózóknak kínál egyszerű, hatékony elektronikus ügyintézési lehetőséget a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére, akik nem áfaalany fogyasztóknak – vagyis jellemzően magánszemélyeknek – az Európai Közösség más tagállamaiba nyújtanak szolgáltatásokat, illetve nem adóalany vevőnek, vagy a Közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőnek, értékesítenek Közösségen belüli távértékesítés vagy import távértékesítés keretében terméket.) Az értékesítőknek ahhoz, hogy a célország szerinti áfát megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk minden olyan tagállamban, ahová értékesítenek. Ehhez képest jelent egyszerűsítést az egyablakos rendszer, amellyel lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozás kizárólag egy tagállam adóhatóságánál (ahol a székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, vagy szokásos tartózkodási helye van) regisztráljon, és a felmerülő áfát és bevallási adatokat ezen tagállam adóhatósága küldje el a többi tagállam adóhatóságának.

3) 2021. júliusától életbe lépett rendelkezés az is, hogy ha a más tagállamokba irányuló webshop értékesítések összértéke Európai Uniós szinten meghaladja a 10.000 eurót, akkor a célország szerinti ÁFA mértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó ÁFA összegét megfizetni. Ebben is egyszerűsítést jelenthet az OSS rendszer alkalmazása, mivel így elegendő lehet egy tagállamba regisztrálni a rendszerbe, és ott bevallani a más tagállamokban irányadó ÁFÁ-t is. Ez az OSS rendszer az értékhatár alatt is alkalmazható, ebben az esetben is előnyösebb lehet az eladó számára.


Ahol felmerül az ÁFA kérdése, ott várhatóan előbb utóbb felbukkan az Adóhatóság is. A webshopon keresztül történő értékesítések esetén az Adóhatóság vizsgálhatja, hogy az ÁFA megfizetésére a megfelelő tagállam szabályai szerint került-e sor, és egy hiba következményeképpen komoly bírságok kiszabására kerülhet sor, nem beszélve arról az esetről, amennyiben az értékesítésről nem kerül kiállításra megfelelő bizonylat.

Ahogy a szabályozás alapján is látható, fontos előre felmérni a webáruház létesítéskor, hogy várhatóan mekkora összegben fogunk más tagállamokba értékesíteni, és milyen kereslettel számolhatunk a külföldi fogyasztók részéről, mivel jelentős adójogi vonzata lehet ezeknek a kérdéseknek.

Az adatvédelmi szabályok követése itt is fontos – hogyan tehetünk eleget a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elvárásainak?

Egy webshop üzemeltetése során figyelemmel kell lenni arra, hogy mivel ezen a felületen is személyes adatok kezelése történik, így ezekről az adatkezelésekről a webshop felületén az adatkezelőnek előzetesen tájékoztatást kell nyújtani a weboldal látogatóinak, tehát adatkezelési tájékoztatót szükséges elkészíteni, és közzétenni. Egy ilyen tájékoztatóban rendelkezni szükséges az adatkezelések típusáról, céljáról, a kezelt adatok köréről, az adatkezelés időtartamáról, valamint adattovábbítás esetén annak címzettjeiről is. Az adatkezelési tájékoztató a webshopot üzemeltető vállalkozás adatkezelési szabályzatának kivonata, mely dokumentumok elkészítésében irodánk teljes körű segítséget tud nyújtani annak érdekében, hogy egy esetleges Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általi kezdeményezett ellenőrzés esetén adatvédelmi bírság kiszabására ne kerüljön sor.



Általános Szerződési Feltételek – szükséges és hasznos

A webshop üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) könnyen hozzáférhetőek legyenek a weboldal látogatója számára. Ezen túlmenően azonban a webshop üzemeltetőjének is érdeke, hogy legyen egy mindenre kiterjedő, az adott webshopra specifikusan elkészített ÁSZF az oldalon, mivel ez a jogszabályi előírások teljesítésén túl a kereskedőt is védi. A vásárló ennek segítségével lesz tisztában az értékesítés pontos feltételeivel és ezek rá nézve kötelezővé válnak, azáltal, hogy elfogadta az ÁSZF-ben foglalt feltételeket. Mivel egy ilyen dokumentum elkészítése szintén jogi szakértelmet kíván, Irodánk szakmai tapasztalatával ebben a körben is segítséget nyújthat.

Látható tehát, hogy egy webshop üzemeltetése amellett, hogy a kereskedőnek rengeteg előnnyel járhat, határokon átívelő lehetőséget nyújthat, azonban a kiterjedő jogi szabályozásban nem könnyű eligazodni. Ha kérdésetek merülne fel a témával kapcsolatban, forduljatok bátran a Dr. Nemes Ügyvédi Iroda szakértői csapatához.

Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj lájk vagy megosztás gombot!