Változások a társaságok működésében a veszélyhelyzet alatt  the show must go on!

A veszélyhelyzet alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat, így ahogyan a társasági életünkre, úgy a Társaságunk életére is komoly hatást gyakorol. Annak ellenére, hogy a korlátozások enyhítésére került sor, a szociális érintkezés minimálisra csökkentése továbbra is célszerű. A jelenlegi helyzetben a családi-, baráti összejövetelek megtartása sem javallott, így értelemszerű, hogy a cégek taggyűlései megtartása sem lehetséges személyes részvétel útján. Legújabb bejegyzésünkben a járványügyi helyzet során – a cégek működését leginkább érintő – megalkotott kormányrendeletekben foglalt változásokat kívánjuk bemutatni.

A változtatások oka nyilvánvalóan az, hogy a személyes jelenlétet a társaság működése során a lehető legminimálisabbra csökkentsük, ezáltal elkerülve a fizikai kontaktust az érintettek között. A járványügyi helyzet miatti szigorítások megnehezítették a működést, egyes esetekben ellehetetlenítve a döntéshozatalt, emiatt szükségessé vált a szabályok ismételt módosítása, hogy a társaságoknak lehetőségük legyen a folyamatos működés fenntartására.

A home office hátrányai – a másik oldalról
Ez utóbbi eljárás jelentős változásnak tekinthető, mivel a Ptk. szerint, ülés tartása nélküli döntésre csak abban az esetben van lehetőség, ha ezt a létesítő okirat biztosítja.
A cégek ügyvezetése – az átmeneti helyzetben – a létesítő okiratot nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség, nem dönthet a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, átalakulásról, egyesüléséről és szétválásáról sem. Továbbá korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról sem dönthet a vezető. A vezető tisztségviselő a pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról is csak akkor dönthet, ha az a tagok a cégben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.
A fenti korlátok között meghozott vezetői döntések a döntéshozó szerv határozatának minősülnek, így végrehajthatók, azonban a meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Fontos megjegyezni, hogy a taggyűlésen kívüli szervek, mint a testületi ügyvezetés, a felügyelőbizottság, és az auditbizottság is megtarthatja elektronikus hírközlő eszköz útján az üléseit, valamint folytathatnak írásbeli úton történő egyeztetést is, és a döntéshozatalra írásban is sor kerülhet. Ennek szabályait, – amennyiben a létesítő okirat erről nem rendelkezik – a testület elnökének kell meghatároznia.
Összegzés