Utódomra ütök  A generáción átívelő vállalkozások főbb kérdései

2020. szeptember 13.  22:49   



Hazánkban a rendszerváltást követően kiépült a kis- és középvállalkozói szektor, nagy löketet adva a gazdaságnak. Egy 2018-ban napvilágot látott elemzés alapján a kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe jelentős a magyar gazdaságban, különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó. Miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 46, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 30%-ával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez.

Mitől lehet egy vállalkozás igazán családi?

Fontos megjegyezni a fentiekkel összefüggésben, hogy a gazdaság mozgatórugóinak is nevezhető vállalkozások közül megközelítőleg ötvenezer olyan cégről beszélhetünk, ahol a tulajdonosok között valamilyen rokoni szál fedezhető fel, e kategórián belül is mintegy harmincezer családi vállalkozás tartható számon. Családi

business.jpg



vállalkozásnak/vállalatnak minősülnek, méretüktől és eredményüktől függetlenül azok a gazdasági társaságok, amelyek többségi irányítása egy család vagy közös felmenőkkel rendelkező családok, családtagok kezében összpontosul úgy, hogy az irányítás legalább kettő, tulajdonos és/vagy vezető állású családtag stratégiai és/vagy operatív tevékenysége, illetve döntései által érvényesül. Az egy család kezében összpontosuló többségi irányítás alsó küszöbe Nyrt. estén az üzletrész minimum 25%-a, Zrt. esetén minimum 51%-a, a többi társasági forma (Kft., Bt., stb.) esetén is legalább 51%-a.

A generációváltás egyes aspektusai

A fent említettek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1990-es években alapított vállalkozások vezetői székeiben 25-30 éve – javarészt – ugyanaz a személy ül, aki talán már kevésbé képes reagálni a rohamoson fejlődő technológiákra, az adott üzletágban megjelenő innovációkra, gyakran veszélyeztetve ezzel élete munkáját. Ilyenkor jön el a döntés ideje: átruházni a vezetői jogokat és ezzel az egész céget egy kívülálló, olykor ismeretlen személyre vagy a családon belül „átörökíteni” a tudást, természetesen csak akkor, ha létezik megfelelő kvalitásokkal rendelkező jelölt az adott pozícióra. A fenti kérdések nyilvánvalóan az egyéni döntések kategóriájába tartoznak, mindenesetre kiemelten fontosnak bizonyul a cégvezetők számára az örökösödési és utódlási tervek mihamarabbi kialakítása.

A magyar viszonyokról általánosságban elmondható, hogy a generációkon átívelő tudás és tapasztalat, valamint a cég utódoknak történő átadása meglehetősen ritka, azonban a nemzetközi helyzet sem a legmeggyőzőbb e téren: egy 2015-ben készült, globális vonatkozású felmérés alapján a családi vállalkozások 30%-a éli túl az első generációváltást, a második váltás sikeressége mindösszesen 10% körül mozog, a legrosszabb helyzet pedig a harmadik körös generációváltáson átesett vállalkozások esetében fordul elő, ahol a túlélés mindösszesen 5%.

Az alma… meg a fája?

Természetesen nem hanyagolható el az utódok nézőpontja sem e témában. Induljunk ki a lehető legegyszerűbb esetből: a céget alapító személy fia rendkívül tehetséges a szakmában, megfelelő tudással, tapasztalattal és akarattal rendelkezik ahhoz, hogy átvegye a családi vállalkozást. A fent felsoroltakat nevezhetjük akár konjunktív feltételeknek is, vagyis mindegyik fennállása szükséges ahhoz, hogy sikeresen végbemenjen az átadás. Ez a szituáció is felvethet bizonyos problémákat, főként a tulajdonrész átruházásának mikéntjét megvizsgálva. Majd örökölni fogja? Ki kell vásárolnia vagy megkapja esetleg ajándékba? Emellett pedig tisztázniuk kell a feleknek, hogy milyen és mekkora mértékű segítségre számíthat a volt cégvezetőtől és milyen jellegű elvárásokat támaszthatnak az újdonsült „főnökkel” szemben.

business2.png

Azonban mi a helyzet akkor, ha valamely szükséges feltétel hiányzik? Érdemes ebben az esetben is ragaszkodni a vállalkozás családban tartásához? Meg kell említenünk, hogy sok esetben még ha lenne is kompetens második generáció a családban, gyakran előfordul, hogy már megtalálta számítását külföldön vagy egy más típusú karrier építésbe kezdett. Ilyen és hasonló esetben érdemes a tulajdonosnak elgondolkodnia egyéb alternatívákon is, mint például egy külsős vezető bevonása, a tulajdonrész egy részének értékesítése a társtulajdonosnak (ha létezik ilyen), vagy egy már meglévő munkatárs bevonása a vezetésbe, akár tulajdonrész átadásával is, valamint felmerülhet a bizalmi vagyonkezelés intézményének alkalmazása is.

Látható, hogy akár messzire, akár közelre esik az alma a fájától, a családi vállalkozásokon belüli vezetőváltások sem túl egyszerűek, főként az érintettek felkészületlensége, rugalmatlansága miatt. Épp ezért célszerű előre tisztázni ezeket a kérdéseket, ha el szeretnénk kerülni a kellemetlenségeket.

Ha a témával kapcsolatban kérdésed merülne fel, fordulj bizalommal a Dr. Nemes
Ügyvédi Irodához!

Szerző: dr. Varga Dóra

Ha tetszett a bejegyzés nyugodtan nyomj egy Lájk vagy Megosztás gombot!


Megosztás és cimkék

Címkék:  családi vállalkozás, kkv, generációs vagyontranszfer, generációváltás, bizalmi vagyonkezelés



Hozzászólás a témához

Szólj hozzá elsőként cikkemhez

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés