Adóellenőrzés! Mit tehetünk a NAV célkeresztjében?

2019. november 04.  23:45   

Adóellenőrzés, a fogalom, amelytől minden cégvezető, vállalkozó, sőt magánszemély is tart. Amikor érkezik a megbízólevél a NAV várható ellenőrzéséről a kisebb összegű bírságoktól egészen a büntetőjogi szankciókig lefuttatunk egy rémképet a fejünkben. Olyan ez, amiről tudjuk, hogy egyszer be fog következni, de mindaddig nem veszünk róla tudomást, amíg az elkerülhetetlenül meg nem valósul. Érkezik az értesítő, az emberek pedig látszólag kétféleképpen reagálnak: pánikba esnek, vagy félvállról veszik az ügyet. Egyik sem segít abban, hogy érvényesítsük jogainkat az eljárás során, pedig az ellenőrzésnek a bírságolás nem szükségszerű velejárója. Az első és legfontosabb, amit tehetünk, hogy már az értesítés kézhezvételekor felkeresünk egy adójogra szakosodott ügyvédet.


A megbízhatóság mindig előny

A legjobb stratégia a nemkívánatos ellenőrzésekkel szemben a prevenció. Az adóhatóság igyekszik előmozdítani a jogkövető magatartást az adózókban azzal, hogy lehetőséget biztosít az önellenőrzésre, melyhez további pozitív jogkövetkezmények fűződnek. Emellett az adózói minősítési rendszer bevezetésével, a megbízható adózói státusz is előnyökkel szolgálhat az adóalanyok számára.

Ezzel szemben azonban, a célzott és tudatos kockázati elemzés alapján kiválasztott adózók esetén az ellenőrzés során nem számíthatunk az e fajta kedvezményekre. Emiatt is fontos már a kezdeti szakaszban a kommunikációnk, az érdekérvényesítési lehetőségeink érdekében a tudatos adózói jelenlét. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, 2018-as kodifikációjának, célja volt az eljárások hatékonyabbá, gyorsabbá tétele a perkoncentráció elvéből kiindulva, így a jogorvoslati lehetőségek is szűkebbé váltak, ami szintén arra készteti az ellenőrzés alanyait, hogy az eljárás ellenőrzési szakában tudatosan cselekedjen.

A tényállás felvételének kiemelt szerepe van

Az eljárás során a tényállás felvételének, a fentiek alapján, kiemelt jelentősége van. Az adóhatóság rögzíti a tényállást bizonyítékok alapján, a bizonyítási kötelezettség is az adóhatóságot terheli, de ez nem az adózón kívüli játszma. Az adózónak a bizonyítással kapcsolatban lehetősége van a hatóság számára biztosítani a valósággal egyező tényállás rögzítéséhez szükséges bizonyítékokat, melyek értékelésre kerülnek a bizonyítási eljárás során, ennek eredménye a jegyzőkönyv. Az ellenőrzés során az adózónak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a hatóság milyen tartalommal készíti el a jegyzőkönyvet, hogy az az objektív tényekről adjon képet. Ezt a kívánt célt erősíti a lehetőség, miszerint egy cég képviselője valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, ami segíti az adózó törvényes jogainak érvényre jutását az eljárás során. A képviselő kérdésekkel, észrevételekkel élhet a jegyzőkönyvre vonatkozóan. Továbbá az adóhatóság nem terjeszkedhet túl a megbízólevél keretein, ezért is fontos, hogy az ellenőrzés alá vont cég képviselője figyelemmel kísérje az eljárási cselekményeket, és ha észrevételt kíván előterjeszteni, esetlegesen szabálytalanságot vél felfedezni, azt az ellenőrzés során jelezze, mert a jogorvoslati lehetőségek szűkebbek, így a jegyzőkönyvre való észrevétel fontos szereppel bír.

rmlom.jpg

A határozat elleni fellebbezésre vonatkozóan – az új eljárási szabályok alapján – a perorvoslati eljárásban, a semmisségi okon kívül, nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Ezek alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni, az ellenbizonyítási lehetőségek korlátozottságából adódóan, az észrevételi jog gyakorlásának kiemelt jelentőségét, melyet az adózó a jegyzőkönyv átvételének időpontjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül tehet meg. Ez az adózó utolsó lehetősége arra, hogy korlátozás nélkül adjon elő új tényt.

Emiatt az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég előterjeszthet az ellenőrzés során. Az észrevétel most már az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő, mely alapjául szolgálhat a jegyzőkönyvben rögzített megállapítások adóhatóság általi megváltoztatásának, valamint ha másodfokú eljárásra kerülne sor arra való előkészületet is jelent egyben.

Összességében elmondható, hogy az adózó számára a legjobb stratégia az ellenőrzés elkerülése érdekében a megbízható adózói státusz elérése és annak megtartása, de ha már a NAV célkeresztjében találnánk magunkat jogaink érvényesítése érdekében célszerű segítséget kérnünk, melyet adójogban jártas ügyvéd nyújthat nekünk. Ha segítségre van szüksége, hogy elkerülje az ellenőrzés során a jogi buktatókat forduljon bizalommal a Dr. Nemes Ügyvédi Irodához.


Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot!


Megosztás és cimkék

Címkék:  adójog, NAV, adóellenőrzés, jegyzőkönyv



Hozzászólás a témához

Szólj hozzá elsőként cikkemhez

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés