Adóbírság megelőzése! Hogyan?
2020. február 03. 14:35
Legújabb adójoggal kapcsolatos cikkünkben a preventív, megelőző jogi eszközök jelentőségét mutatjuk be, melyek segítéségvel elkerülhetőek azok a költséges és kétes kimenetelű eljárások, melyek akár úgy is megindulhatnak, hogy a számlabefogadó adóalany egyáltalán tisztába lett volna azzal, hogy megsértette a jogszabályokat.
Akár elismerjük, akár nem az életünk meghatározó részét képezik a sztereotípiák, az előítéletek.
A jogászi tevékenységgel kapcsolatban is az első, szinte ösztönös emberi reakció az, hogy annak elsődleges célja, hivatása a már kialakult konfliktusoknak az adott fél szemszögéből történő minél előnyösebb rendezése. Az ügyvéd feladata, hogy a vádlott személyt felmentse a bíróság, hogy a válófélben levő házastárs a lehető legjobb pozíciót szerezze meg a vagyonmegosztásnál, az adós megfizesse a tartozását, a károsult pedig a lehető legtöbb kompenzációt kapja.
A modern világ egyik legnagyobb jelentősége viszont éppen abban rejlik, hogy egyre szélesebb körben dönti le a kialakult sztereotípiákat. A hölgyek is lehetnek remek sportszakértők, a férfiak is maradhatnak otthon a gyerekekkel „GYED-en”, az ügyvédek feladata pedig nem kizárólag a már kialakult viszályok egyoldalú rendezése. Ahogy az üzleti élteben, a jog világában is egyre fontosabbak a preventív eszközök, a jövőbeli érdekütközéseket megelőző, minden fél számára előnyös megoldások előnyben részesítése. Egyre inkább elterjedtek a házassági vagyonjogi szerződések, a szindikátusi szerződések vagy az egyéb felelősséget előzetesen rendező nyilatkozatok.
Vannak az üzleti – és jogi – életnek olyan szegmensei, ahol egyáltalán nem köztudott, hogy léteznek olyan preventív jogi eszközök, melyek komoly segítséget nyújtanak a későbbi konfliktusok, bírságok, jogviták elkerülésében. Ilyen klasszikusan az adójog.
Találóan fogalmazva az építőipar a reneszánszát éli. A kivitelezők folyamatosan megrendelések sokaságát igyekeznek teljesíteni, alvállalkozók sokaságával együttműködve sok esetben egész vállalkozói láncolatot alkotnak. Egy párhuzamosan több projekten is dolgozó kivitelező cégnél nem életszerű az az elvárás, hogy minden helyszínen felügyelje az alvállalkozókat, hogy azok ténylegesen, a szerződésben foglaltaknak megfelelően, engedélyekkel a birtokukban, bejelentett munkavállalók igénybevételével teljesítik feladataikat.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a vázolt életszituáció hogyan kapcsolódik a preventív jogi eszközökhöz, illetve az azdójoghoz?
Könnyen előfordulhat az a nem kívánatos eset, hogy a vállalkozó által igénybe vett alvállalkozó nem rendelkezik olyan feltételekkel, melyek alapján az általa kibocsátott általános forgalmi adót tartalmazó számlán szereplő tevékenységet valóban el tudta végezni. Ilyen lehet, hogy ha az alvállalkozói cég felszámolás alatt áll, nincsenek nyilvántartásba vett munkavállalói, eszközei, vagy egyáltalán nem is jogosult áfás számlát kibocsátani. Az adóhatóság ilyenkor – még akkor is, ha valóban elkészült a vállalt mű – egy adóellenőrzési eljárás során jogosan feltételezheti, hogy valamilyen adóval kapcsolatos visszaélésre került sor, ezért fiktívnek nyilvánítja a kibocsátott számlát.
Ennek pedig súlyos következményei lehetnek, így különösen, hogy a számlát befogadó kivitelező, vagy más megrendelő a számlán szereplő összeghez kapcsolódó általános forgalmi adót nem tudja visszaigényelni, így egy komolyabb vállalkozási szerződés esetén, szinte önhibáján kívül jelentős bevételtől esik el. Sőt akár adóbírság fizetési kötelezettsége is keletkezhet.
Jogosan merül fel a kedves olvasóban az újabb kérdés. Miért szankcionálja az adóhatóság a megrendelőt a vállalkozó szabálytalan működése miatt?
A kellő körültekintés tesztje!
Az Európai Unió Bírósága több ítéletében előírja, hogy az ehhez hasonló adóügyekben az adóhatóságnak minden esetben alkalmaznia kell az úgynevezett kellő körültekintés tesztjét. Ez az jelenti, hogy az adóhatóságnak objektív tényezők figyelembe vételével kell megállapítania, hogy a számlabefogadó tudott vagy tudnia kellett volna, hogy áfacsalás (költségvetési csalás) valósul meg. Ezzel kapcsolatban viszont nem követelhető meg a számla befogadójától, olyan vizsgálat, melynek elvégzésére nem köteles a jogszabályok alapján. Tehát nem várható el a megrendelőtől, hogy olyan mélységig ellenőrizze a vállalkozót, hogy az rendelkezik-e a megfelelő eszközökkel a teljesítéshez vagy eleget tett-e az adóbevallási kötelezettségének. Ezzel meg is válaszoltuk, a feltett kérdést: az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján nem szankcionálható a megrendelő a vállalkozó szabálytalansága miatt, csak ha tudnia kellett, hogy adócsalás (költségvetési csalás) valósult meg.
Természetesen a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt a magyar adójogi gyakorlat még nem vette át teljes körűen az Európai Unió Bíróságának iránymutatásait. Másrészt utólag, az adóellenőrzési eljárás során vagy azt követően már meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy a megrendelő nem tudott az áfával való visszaélésről. Elkezdődik a hosszadalmas és költséges jogvita az adóhatósággal.
Hogyan láthatsz előre?
Itt szükséges visszakanyarodni a preventív eszközök fontosságához, amelyekkel egy ilyen nem kívánatos jogvita elkerülhető. Ilyen lehet, ha a számlabefogadó vállalkozás olyan jogi mechanizmust épít ki, melynek a segítségével már az adóellenőrzés megkezdésekor bizonyítani tudja az adóhatóságnak, hogy minden rendelkezésére álló információt ellenőrzött mielőtt számlakibocsátóval üzleti kapcsolatba került. Erre lehet tökéletes eszköz egy kockázatkezelési szabályzat megalkotása és elfogadása, illetve a vállalkozási szerződésekben az adójogi kérdésekre vonatkozó felelősségi szabályok beépítése.
Ne hallgass tehát a kialakult sztereotípiákra, ne várd meg amíg jogvitára kerül a sor, hanem az ilyen és ehhez hasonló megelőző, a peren kívüli vitarendezést segítő megoldásokért fordulj bizalommal a Dr. Nemes Ügyvédi Irodához, ahol segítünk kidolgozni a számodra legelőnyösebb megoldást.
Ha tetszett a bejegyzés nyugodtan nyomj egy Lájk vagy Megosztás gombot!
Megosztás és cimkék
Címkék: adójog, költségvetési csalás, áfa, jogvita
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
© copyright 2011. Dr. Nemes Imre