PATÓ PÁL ÚR A SZELLEMI TULAJDON RENGETEGÉBEN!

Ez a bejegyzés a szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiát és cselekvési tervet halogató vagy elmulasztó vállalkozásoknak szól, arról, hogy soha nem késő cselekedni!



Ami nem változott?

A magyar mentalitás egyik görbe tükreként jelent meg 1847-ben Petőfi Sándor, Pató Pál Úr című verse. A mű leghíresebb sora, így szól:

„Ej ráérünk arra még!”

A verseben kifigurázott magatartás egyik, „áldozata”, a Negro cukorka.

A Negro story

1925-ben Budapesten az olasz származású cukrász Pietro Negro fejéből pattant ki az a gondolat, hogy mit lehetne kezdeni a keménycukorka gyártása során keletkező, egyébként kidobásra kerülő törmelékcukorral. Így született a híres Negro toroktisztító cukorka.



Annak ellenére, hogy a cukorka a kezdetektől nagy népszerűségnek örvendett csak 1991-ben került sor a termék nevének, grafikájának (a stilizált kéményseprőt ábrázoló képnek) védjegyként való lajstromba vételére. A gyártó Győri Keksz azonban, érthetetlen okokból, csak Magyarország területére kért védjegyoltalmat, ami a későbbiekben nem várt problémát okozott. A gyártó talán azért döntött így, mert csak Magyarországon kívánta forgalmazni ezt a kifejezetten a hazai fogyasztók ízlésének megfelelő hungarikumot, de az is lehet, hogy hiányzott az iparjogvédelmi tudatosság.

A védjegy alapok

A védjegyek jellemzője, hogy a területiség elvére épülnek, tehát a védjegy jogosultja számára 10 évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosítanak, amely időben meghosszabbítható.

A bonyodalmak elsőszámú forrása, hogy a szerb Pionir nevű cég 1995-ben bejegyeztetett egy a magyar Negro-hoz megszólalásig hasonlító grafikával ellátott védjegyet. A szerb védjegyoltalom a hazaival megegyező elnevezése és megjelenése önmagában nem jelentene problémát (hiszen a védjegy nem magát a receptúrát védi, csak a nevet és a grafikát), azonban ahogy az korábban is említésre került, a magyar gyártó kizárólag Magyarország területére igényelt oltalmat, szemben a szerb gyártóval, aki nemzetközi védjegy bejelentési eljárást indított. Ez a kiterjedt védelem magában foglalja többek között az USA-t, Franciaországot, Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát is.

Az ügyben a magyar Győri Keksznek egészen 2017. június végéig lehetősége lett volna felszólalni, jelezve, hogy neki a szerbhez hasonló, de már 1991 óta bejegyzett védjegye van, és a szerb oltalomigény hazánkban nem releváns.

A Győri Keksz azonban, az idézett vers főszereplőjéhez hasonlóan, halogatta a megfelelő lépések megtételét addig, amíg ki nem csúszott a határidőből.



Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy ma a magyar Negro és a szerb Negro egymás konkurenciájaként, könnyen összetéveszthető csomagolásban sorakozik az áruházak polcain.

Így vált a híres toroktisztító cukorka intő példává a magyar iparjogvédelemben, arra sarkallva a cégeket, hogy alaposan gondolják át a jövőben a szellemi tulajdonuk védelmével kapcsolatos stratégiát, illetve időben tegyék meg a szükséges lépéseket a Negrohoz hasonló esetek elkerülése érdekében.

Ha a Te vállalkozásodnak is szüksége van védjegybejelentésre keresd irodánkat, készséggel állunk rendelkezésedre.

Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot.