Munkaviszony a Korona idején!
2020. április 24. 09:00
A koronavírus okozta járványügyi helyzet miatt nap mint nap szembesülünk új kihívásokkal az élet minden területén. Amit eddig természetesnek vehettünk – akár azt, hogy reggelente elhagyni a lakóhelyünket és a munkahelyünkre menni – alig pár hét alatt teljesen átalakult. A vírus megelőzése érdekében bevezetett korlátozások, óvintézkedések jelentős befolyást gyakorolnak a gazdaságra, ezáltal a jelenlegi helyzethez való alkalmazkodás a munkáltatók és a munkavállalók részéről is kihívást jelent.
Mennyiben érinti ez a munkabér fizetési kötelezettséget?
A másik oldalról viszont szükséges látni, hogy a munkavállalónak is lehetősége van mentesülni a munkavégzési kötelezettsége alól, a munka törvénykönyve szabályai szerint. Bizonyos esetekben a jogszerű távollét idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg, de ezek között nem szerepel a jelenlegi járványhelyzet, tehát a jelenlegi helyzetben a munkavállaló nem jogosult a munkabérre, valamint járulékfizetés sincs a társadalombiztosítási törvény alapján, ha a munkavállaló nem teljesíti a munkavégzési kötelezettségét.
Amennyiben a munkáltató nem tud megfelelő munkát adni a munkavállaló számára felmerül a szabadság kiadása, mint lehetőség a helyzet rövidtávú kezelésére. A szabadságot ugyanis a munkáltató adja ki, évi hét napot leszámítva. Így a jelenlegi helyzetben a munkáltató dönthet úgy, hogy a korábbi bevett gyakorlattól eltérően szabadságra küldi munkavállalóit, mely ideje alatt a munkavállaló részére távolléti díj jár. Ez azonban a munkáltató oldalán, – amennyiben nincs elég bevétele a helyzet kezelésére – még mindig nem oldja meg a problémát. Ilyenkor felmerülhet következő lépésként a fizetés nélküli szabadság elrendelésének a kérdése. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el a fizetés nélküli szabadságot, szükséges a felek megállapodása.
Az elválás, avagy hogyan ne legyen könnyes a búcsú
Mit tehetünk mégis ebben a helyzetben? - megértés, felelősség, és kompromisszum
Ha tetszett a bejegyzés nyugodtan nyomj egy Lájk, vagy Megosztás gombot!
Ahogyan a munkáltatói oldalon rengeteg vállalkozás, gazdasági társaság érzi már a vírus ezen kezdeti szakaszában is a visszaesését, úgy a munkavállalók oldalán is kétségekkel teli az időszak, hiszen tömegesen szűnnek meg munkahelyek, válnak kiüresedetté munkakörök.
Ebben a bejegyzésben a járványügyi helyzet kapcsán felmerülő munkajogi kérdésekre kívánunk választ adni, a lehetséges megoldásokat, alternatívákat vizsgáljuk a jogszabályi keretek között – a teljesség igénye nélkül –hiszen folyamatosan merülnek fel újabb dilemmák. Fontos megjegyezni azonban, hogy a jogszabályi környezet a munka világában nem változott, viszont az új szituáció miatt érdemes összefoglalni a legégetőbb kérdéseket mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból.
A munkaviszony alapja – jogok és kötelezettségek:
„A munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.” – szól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
Ennek kapcsán elsőként a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét érdemes a jelen helyzetben megvizsgálni, avagy mit tehet a munkáltató annak érdekében, hogy tovább foglalkoztassa a munkavállalót. A járványügyi helyzet adta gazdasági nehézségek eredményeképpen előfordulhat, hogy a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem, vagy csak részben tud eleget tenni. Erre vonatkozóan felmerülhet a lehetőség, a munkaszerződéstől eltérő foglalkozatásra, más munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál, melynek időbeli korlátja egy naptári évben 44 munkanap, vagy 352 óra.
Amennyiben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, abban az esetben az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mely szerint ilyenkor a munkavállalót alapbére illeti meg. Az állásidő munkavégzésnek számít, amit a rendes, illetve a rendkívüli munkaidőbe is be kell számítani. A munkáltató munkabér fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni ebben az esetben is, ez alól csak akkor mentesülhet, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót. Az elháríthatatlan külső ok – vis maior – a gyakorlatban olyan helyzetet jelent, amelyet a jelenlegi technikai lehetőségek mellett és a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. Önmagában a koronavírus-helyzet nem biztos, hogy minden esetben hivatkozható, mint elháríthatatlan külső ok. A munkáltatói oldalon, az utóbbi hetekben körvonalazódni látszik az a gyakorlat, hogy vis maiorra hivatkozással nem tesznek eleget a foglalkoztatási kötelezettségüknek a munkavállalókkal szemben, mely nem csak a munkavállalói érdekeket nézve aggályos, hanem azért is veszélyes, mert a joggyakorlat szempontjából sincs még határozott álláspont arra vonatkozóan, hogy a koronavírus egyes munkaviszonyok esetén mennyiben tekinthető releváns – elháríthatatlan külső oknak minősüló – hivatkozásnak. Ezt a kérdést mindig az adott egyedi ügyre vonatkozóan szükséges kürültekintően vizsgálnia a munkáltatónak, ugyanis korántsem biztos, hogy ez az érv a későbbiekben, akár egy felmerülő jogvita során, megállja a helyét, tehát ajánlatos a vis maiorra való hivatkozást kerülni a munkaviszony vonatkozásában is.
Mennyiben „szabad” a szabadság?
Az elválás, avagy hogyan ne legyen könnyes a búcsú
Lehetséges, hogy a fenti intézkedések ellenére sem tartható fent a munkáltató részéről a munkaviszony. A járványügyi korlátozó intézkedések miatt sok munkáltató jelentős mennyiségű bevételtől esik el, így kénytelen átszervezni a munkavégzést, melynek során elbocsátásokra is sor kerülhet. A felmondás indokaként a munkáltató működésével összefüggő okra alappal hivatkozhat, azonban a felmondás munkáltatói oldalról a felmondási idő, és az esetleges végkielégítés miatt hátrányosabb lehet egy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésnél. A közös megegyezés – ahogyan azt a neve is mutatja – a felek teljesen szabad döntésén alapuló munkaviszony megszüntetési mód.
A közös megegyezés mindkét fél számára előnyös lehet, mivel a felek megállapodása az irányadó, azonban a munkavállalónak érdemes körültekintően eljárni ebben a kérdésben. Sok esetben a munkáltató arra hivatkozással kezdeményezi a közös megegyezést, hogy a rendkívüli helyzet után majd visszaveszi a munkavállalót, viszont erre semmilyen kötelezettsége nem lesz, illetve arra is rá kell mutatni, hogy ilyenkor a munkaviszony folytonossága megszakad, valamint a közös megegyezés a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából is hátrányosan érheti ez a munkavállalót. A közös megegyezés tárgyalása során azonban lehetőség van mindkét fél oldalán a konszenzus elérésére, hogy amennyiben az elválás elkerülhetetlen, mégis a legkevésbé legyen „fájdalmas” és egyik fél érdekei se csorbuljanak a szükségesnél jobban.
Látható tehát, hogy mind munkáltatói, mind munkavállalói szemmel komoly próbatételekkel állunk szemben. Ezek a kihívások, új helyzetek változást hoznak a mindennapi életünkbe, jelentősen kimozdítanak az eddig megszokott rendszerünkből. A járvány miatt kialakuló válsághelyzetnek a nyomai bizonyosan érezhetőek lesznek a gazdasági mutatók terén, és saját életünkben is, amit tehetünk, hogy a változásokhoz alkalmazkodunk, ehhez pedig átgondolt, felelősségteljes magatartásra, szükség esetén kompromisszumos, de mindenekelőtt jogszerű és tisztességes megoldásokra van szükség. Amennyiben úgy érzed, hogy a kialakult helyzetben jogi segítségre, szakszerű útmutatásra van szükséged munkajogi kérdésekkel is fordulj bátran a Dr. Nemes Ügyvédi Irodához.
Ha tetszett a bejegyzés nyugodtan nyomj egy Lájk, vagy Megosztás gombot!
Megosztás és cimkék
Címkék: munkaviszony, szabadság, járvány, felmondás, közös megegyezés
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
© copyright 2011. Dr. Nemes Imre