Szabadalom a munkaviszony árnyékában!
2020. január 09. 23:15
A szellemi alkotások a gazdaságban egyre meghatározóbb szerepet töltenek be.
Ha vállalkozó vagy és alkalmazottaid szellemi tulajdont hoznak létre, érdemes átgondolod, hogy milyen módon lehet a munkavállalók által megvalósított szellemi alkotások jogi helyzetét szabályozni, hiszen arra senki nem számíthat, hogy az alkalmazottai egy életre nála fognak dolgozni. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállaló által, a munkaviszony keretében létrehozott találmányok esetén a szabadalom joga kit illet. Ezzel kapcsolatosan a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény adja meg a jogi kereteket. Ebben a bejegyzésben a munkavállalói és a munkáltatói oldalon megjelenő jogok és kötelezettségek fontosabb pontjaira világítunk rá.
Hogyan lehet szerepe a munkáltatónak abban a helyzetben amikor a találmány a munkavállaló szellemi alkotása?
A találmányok olyan műszaki megoldások, amelyek szabadalmi védelmet élvezhetnek.
Szolgálati találmány:
Alkalmazotti találmány:
Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj lájk vagy megosztás gombot!
Ha vállalkozó vagy és alkalmazottaid szellemi tulajdont hoznak létre, érdemes átgondolod, hogy milyen módon lehet a munkavállalók által megvalósított szellemi alkotások jogi helyzetét szabályozni, hiszen arra senki nem számíthat, hogy az alkalmazottai egy életre nála fognak dolgozni. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállaló által, a munkaviszony keretében létrehozott találmányok esetén a szabadalom joga kit illet. Ezzel kapcsolatosan a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény adja meg a jogi kereteket. Ebben a bejegyzésben a munkavállalói és a munkáltatói oldalon megjelenő jogok és kötelezettségek fontosabb pontjaira világítunk rá.
Látszólag szembenálló jogos érdekek
A munkaviszony jellegéből adódó tény, hogy két oldal egymással versengő érdekének érvényesítéséről van szó.
Mire gondolunk?
Az alapvető ellentétet az adja a munkavállalók által létrehozott szellemi alkotások vonatkozásában, hogy a munkavállalók sajátjukként kívánják kezelni a munkaviszonyban létrehozott szellemi tulajdont, a munkáltatók ezzel szemben pedig sokszor nincsenek tisztában a törvény által biztosított jogaikkal. Az együttműködés a felek részéről – ahogyan ez az élet minden területén igaz – mindkét fél számára hasznos, mivel a szellemi tulajdon létrehozása, hasznosítása és védelme kiemelt érdek és kölcsönösen kifizetődő lehet az érintettek számára.
Ennek alapvető magyarázata, hogy a fejlesztésekhez – mely során megalkotásra került a találmány – jellemzően a munkáltató biztosítja, a szükséges infrastruktúrát, anyagi eszközöket, esetleges továbbképzéseket. Ezzel szemben viszont a munkavállalók valósítják meg a találmányt, amely alapján joggal tarthatnak igényt díjazásra, és személyi jogaik tiszteletben tartására. A szembenálló érdekek feloldására érdekében feltétlenül szükséges a jogok és kötelezettségek szabályozása, mind a speciális jogszabályi keretek, mind pedig a munkaviszony vonatkozásában.
A találmányok jogi sorsa
A munkaviszony keretén belül létrehozott szellemi alkotásokat két nagy csoportba sorolhatjuk, amely alapján ezek lehetnek szerzői művek és találmányok. Ebben a bejegyzésben a találmányok jogi sorsát kívánjuk bemutatni.
Egy találmány akkor kaphat szabadalmi védelmet a technika bármely területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. A munkavállaló által létrehozott találmányokat további két csoportra oszthatjuk:
A szolgálati találmány megalkotója az, akinek munkaviszonyból származó kötelezettsége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Ami elsődlegesen megkülönbözteti az alkalmazotti találmánytól, az a munkaviszonyból származó kötelezettség fennállása, ez indokolja azt a szabályt is, hogy a szolgálati találmány esetén a szabadalmi igény jogosultja, a feltaláló jogutódjaként a munkáltató. Erre figyelemmel a munkavállaló kötelezettsége, hogy a találmány megalkotásától számított 90 napon belül arról a munkáltatót tájékoztassa, melyre szintén 90 napon belül a munkáltatónak kell nyilatkoznia, hogy igényt tart-e a találmányra. Abban az esetben, ha a munkáltató élni kíván a jogával az a kötelezettsége, hogy ésszerű időn belül szabadalmi bejelentést tegyen, amennyiben ezt elmulasztja, a feltaláló (munkavállaló) joga a szolgálati találmánnyal való rendelkezés. A munkáltató hallgatása esetén szintén a feltaláló rendelkezhet a szolgálati találmánnyal. Ha a munkáltató hasznosítja a találmányt, a feltalálót a szolgálati találmányra tekintettel díjazás illeti meg. A díj a szabadalom átruházása, illetve a találmány licenszbe adása esetén egyaránt jár a feltaláló részére.
A munkavállaló által létrehozott találmányok másik típusa az alkalmazotti találmány. Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki munkaviszonyból származó kötelezettség fennállása nélkül olyan találmányt hoz létre, melynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Tehát itt nincs meg a munkaviszonyból származó kötelezettség, mint a szolgálati találmány esetén, a kapcsolatot a résztvevők között, a találmánynak a munkáltató tevékenységi körébe tartozó volta teremti meg. A szabadalom ebben az esetben a munkavállalót illeti, de a munkáltató jogosult hasznosítani, amely joga nem kizárólagos jellegű, mivel a feltaláló másnak is engedélyezheti ezt. A feltaláló személyhez fűződő jogait illetően, a névjogra és a feltalálói minőséghez való jogra az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a feltaláló átadja a hasznosítási jogot, a munkáltató részére, őt ennek ellenében olyan mértékű díjazás illeti, amelyet egy megfelelő szabadalmi licensz vétele esetén, a munkáltatónak fizetnie kellene. Az erre vonatkozó díjszerződés formailag írásbeliséget igényel. Ha vita merül fel a díjigény összegszerűségére tekintettel az Iparjogvédelmi Szakértő Testület véleményt adhat a kérdés feloldására.
A megoldás: egymással szemben, mégis egy irányba a közös célért
A munkavállalók jellemzően nincsenek tisztában a jogaikkal és azzal, hogy milyen előnyöket jelenthet számukra az együttműködés a munkáltatókkal, az általuk létrehozott szellemi alkotásokkal összefüggésben. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlat megváltozzon szükséges az ezzel kapcsolatos információk megismertetése a munkavállalókkal, az együttműködéssel járó előnyök kihangsúlyozásával és a biztosítékok garantálásával. A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy a szellemi alkotások megvalósítása, megvédése és hasznosítása saját érdekük is, így olyan intézkedéseket kell tenniük, mellyel növelik a munkavállalók bizalmát és a hajlandóságot az együttműködésre. Ezt elősegíti egy nyilvános belső szabályzat megalkotása, a szellemi alkotások a vállalkozáson belüli kezeléséről, amelyben rögzíteni kell a találmányi díj számításának az elveit, és a találmány hasznosítása során keletkező haszonból való részesedést.
Ha kérdésetek merülne fel, a bármilyen szellemi tulajdonnal összefüggő témával kapcsolatban, forduljatok a Dr. Nemes Ügyvédi Iroda szakértői csapatához.
Megosztás és cimkék
Címkék: szellemi tulajdon, találmány, szolgálati találmány, alkalmazotti találmány
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
© copyright 2011. Dr. Nemes Imre