Kicsi a bors, de erős, én nem vagyok ijedős....!
2012. március 16. 22:29
A kisebbségi jogok érvényestés a gazdasági társaságokban
Gyermekkorom, egyik kedvenc meséjében a bátor sündisznó a címbeli csatakiáltással gurult be a rókalyukba és zavarta onnan ki azt a fenevadat, akitől mindenki félt. Egy gazdasági társaságban a kisebbség helyzete nem irigylésre méltó, hiszen ahogy az élet más területein, itt is az történik, amit a többség akar. Mielőtt azonban a kisebbséget nagyon megsajnálnánk nem szabad azt elfelejteni, hogy ez egy olyan felállás, amit önként vállalnak és a jogszabályok igyekeznek különböző eszközökkel védeni az érdekeiket.
A „kicsikről” Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz című verse jut eszembe.
Mindenkinek a javára válik, ha nemcsak a társasági jog, hanem az élet más területein is a kisebbség szemével nézi a világot. Természetesen itt sokszor feloldhatatlan anyagi viták állnak a problémák mögött, ahol nem segít az ideológia...éppen ezért vágjunk a téma közepébe!
To be, or not to be, that is the question...
Mielőtt a kisebbséget védő jogokat végigtekintjük nagyon fontos azt megnézni, hogy kit is „nevezünk” kisebbségnek. Természetesen ez a kérdés mindig relatív, hiszen egy olyan cégben, ahol nagyon sok olyan tulajdonos van, aki kis részesdéssel rendelkezik, a kisebbségi jogok gyakorlása általában nem olyan lényeges kérdés, mint ott ahol egy meghatározó tulajdonnal rendelkező cégtárssal kell a kisebbségnek megküzdenie.
A jogszabályok a kisebbségi jogokat alapesetben a szavazati jog alapján, a szavazati jogok 5%-ával rendelkező tulajdonosok részére biztosítják.
Ez nem kőbe vésett szabály, hiszen maga a gazdasági társaságokról szóló törvény ad lehetőséget arra, hogy az általános kisebbségi küszöbhöz képest, akár egy tulajdonos ilyen jogokat gyakoroljon. Sőt a társasági szerződésben maguk a tagok térhetnek el az általános szabályoktól és tetszésük szerint biztosíthatnak kedvezőbb küszöbértéket a kisebbségi jogok gyakorlásához.
Nézzük mik ezek a jogok konkrétan!
A döntéshozó szerv összehívásának joga
Egy gazdasági társaságban a legfontosabb döntéseket a tagok a cég úgynevezett legfőbb szervében hozzák meg. A kisebbségben lévők számára az egyik legrosszabb dolog, hogy a társaság döntéseiben azért nem tudnak részt venni, mert a fórum, ahol a döntések megszülethetnének nem kerül összehívásra.
Mit tehet ilyenkor a kisebbségben lévő tulajdonos?
Az első lehetőség, ami a szavazati jogok 5%-ával rendelkezők részére fennáll, hogy az ok és a cél megjelölésével a cég vezetőjét kérik meg a döntéshozó szerv összehívására. Ezt a kérelmet írásban célszerű előterjeszteni. A vezető a kérelemnek 30 napon belül köteles eleget tenni, ami nem azt jelenti, hogy ennyi időn belül kell összehívni az ülést, hanem 30 napon belül kell az összehívásról intézkednie. Természetesen a vezető tisztségviselő nem késlekedhet indokolatlanul a kérelem teljesítésével. Ha így tenne a kisebbségben lévők a cégbíróság segítségét kérhetik.
Ha nincs más lehetőség jöhet a cégbíróság.
Ha az ügyvezetés nem tesz eleget a kisebbség kérésének, az ülést a kérelem benyújtástól számított 30 napon belül a cégbíróság hívja össze vagy a kisebbségben lévő tagokat jogosítja fel az ülés összehívására. Ennek a lehetőségnek a hátránya, hogy a cégbíróság csak akkor köteles az ülést összehívni, ha a kérelmezők a költségeket és egyéb feltételeket ehhez biztosítják. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a társaság legfőbb szerve a megtartott ülésen dönthet úgy is, hogy az akár indokoltan összehívott találkozás, költségeit is a kisebbségben lévő tagok kötelesek viselni.
Könyvvizsgálói „nyomozás”
A kisebbségben lévő tulajdonosok – akik a szavazatok legalább 5%-ával rendelkeznek – kezdeményezhetik, hogy a társaság beszámolóját vagy az ügyvezetés valamely utolsó 2 évben megvalósult intézkedését, beleértve a tartósan hátrányos üzletpolitikát is, a cégtől független könyvvizsgáló vizsgálja meg.
Akkor, ha az erre irányuló indítványt a társaság döntéshozói elutasítják vagy a döntést mellőzik a kisebbség szigorúan az üléstől számított 30 napon belül a cégbírósághoz fordulhat, ahol elrendelik a könyvvizsgálatot.
Érdemes tudni, hogy a vizsgálat költségének fizetésére a cégbíróság először a céget kötelezi, de a többség dönthet úgy, hogy ezt a díjat utólag a kezdeményezők „nyakába sózza”.
A felelősök keresése
Abban az esetben, ha a kisebbség úgy gondolja, hogy a tagok, a vezető tisztségviselő, a felügyelő bizottság vagy a könyvvizsgáló valamely tevékenységével a cégnek kárt okozott, a döntéshozó szerv ülésén kezdeményezhetik, hogy a társaság érvényesítse az ezzel kapcsolatos igényét. Ha a többség elutasítja ezt az igényt vagy nem döntenek róla, a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tulajdonosok ezt a társaság nevében – az üléstől számított 30 napon belül – érvényesíthetik. Egy ilyen perben a cég lesz a felperes.
Sajnos, ahogy a korábban jelzett kisebbségi jogok esetén itt is fennáll annak a lehetősége, hogy egy sikertelen pereskedést követően a kisebbségben lévő tagokra hárítja a többség, a pereskedés költségeit.
Ezekkel a tanácsokkal, úgy gondlom, hogy nyugodtan útnak indulhatnak a társasági jog kis Lócijai....
Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy Tetszik és Megosztás gombot!
Megosztás és cimkék
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >