Hoztam is ajándékot, meg nem is....!
2017. július 22. 08:56
Ezt a bejegyzést az a helyzet inspirálta, hogy az egyik ügyfelünk apport segítségével szeretett volna tőkét emelni – a könyvelőtő tanácsára – de olyan vagyontárggyal ami már a tőkeemeléssel érintett cég vagyonát képezte. A helyzet azonnal rávilágított, hogy a téma, még a szakma számára sem egyértelmű minden szempontból!
A címről már biztosan eszetekbe jutott A bíró okos lánya című magyar népmese, amelyben a bíró házán az a felirat díszelgett, hogy:
„Itt él a falu bírája, aki minden gond nélkül él!”
Mátyás király ezt követően próbák elé állította a bírót, amelyeket annak okos lánya minden alkalommal remekül megoldott. A próbák furfangosak voltak, de a válaszok sem bizonyultabbak rosszabbnak. Az utolsó, legnehezebb próba az volt, hogy a bíró lánya menjen fel Budára a királyhoz, de se ruhában, se meztelen, se lóháton se kocsin, se az úton se az út mellett, ajándékot vigyen is meg ne is….
A lány egy galambot vitt ajándékba a királynak, de a madár amikor azt át akarta adni a királynak, elrepült.
:
Mi köze a mesének az apporthoz?
Ez a népmesei furfang mutat némi hasonlóságot a cégjog egyik kevésbé ismert intézményével az apporttal, amelyet ebben a bejegyzésben igyekszem Nektek jobban bemutatni.
Az apport
Cégalapításkor, vagy tőkeemeléskor a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy a cég rendelkezésére nem készpénzt, hanem tárgyi eszközt, mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátanak. Ez az intézmény az apport, amikor a tulajdonos a már tulajdonában lévő tárgyat bocsátja a vállalkozása rendelkezésére.
Aggodalomra azonban semmi ok, ebben a bejegyzésben az apport nem fog elrepülni.
Fontos, hogy az apportáló olyan eszközt bocsásson rendelkezésre, ami a vállalkozást szolgálja, a gazdasági tevékenységéhez szükséges. Ide lehet sorolni az ingatlant, a gépjárművet, számítógépet, de akár egyéb berendezési tárgyakat is, illetve vagyoni értékű jogot is.
Az apport tárgyak alkothatják a törzstőke egészét vagy annak meghatározott hányadát is attól függően, hogy milyen társasági formáról van szó.
Az apport értékének meghatározás
Mivel az apport tárgya a cég vagyonának részét fogja képezni, ezért nagyon fontos annak értékének meghatározása.
Az alapítók, a tulajdonosok, de akár a birtokló tagok is meghatározhatják az apportnak az értékét (nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Rt. esetén könyvvizsgálói vélemény is szükséges), amit adott esetben az alapítók, illetve a tulajdonosok el is fogadhatnak, viszont ekkor nyilatkozatban kell meghatározni az értékelés szempontjait.
Lehetőség van arra is, hogy könyvvizsgáló állapítsa meg egy gazdasági társaságnál az apportált tárgynak az értékét, azonban mindkét esetben ennek az értéknek meg kell felelnie a szerződés aláírásakor érvényes reál piaci árnak.
Adózási kérdések
A kapcsolt felek közötti ingatlan átruházás illetékmentes, így az apportált ingatlan átruházása után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, tehát a fentiekből következik, hogy a cég és annak a tulajdonosa kapcsolt vállalkozásnak minősül.
Az Áfa törvény 17. §-a alapján, az áfa tekintetében adómentes az apport, viszont az Szja törvény rendelkezési alapján már adóköteles az a magánszemély, aki a cég rendelkezésére bocsátja az eszközt. Úgy kell tekinteti az apportáló magányszemélyre, mintha eladta volna az eszközét a cég számára.
Ingóság esetén azonban meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, hogyha 600.000,- forint alatt van a magánszemély éves bevétele, az apport adása ebben az esetben még adómentes, efölött azonban szja-köteles.
Számviteli megoldások
Akár ingatlanról, akár ingóságról legyen is szó az apport a befektetett eszközök vagy készletek között fog megjelenni a cég könyvelésében, attól függően, hogy mi a rendeltetési célja. Vagyis, ha irodaként szolgál az apportált ingatlan, akkor az tárgyi eszköz lesz, viszont hogyha a későbbi cél a továbbértékesítés, akkor pedig árunak minősül.
Ebben az esetben bekerüléskor az áru értéke a készletek között jelenik meg, majd eladáskor ráfordításként kerül kivezetésre, akként hogy a tárgyi eszközök után több éven keresztül értékcsökkenést kell számolni.
Ha Te is éppen cégalapítás vagy tőkeemelés előtt állsz és volna pár kérdésed, akkor keress meg minket, irodánk készséggel áll a rendelkezésedre a legmegfelelőbb megoldás kidolgozásában.
Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot.
A címről már biztosan eszetekbe jutott A bíró okos lánya című magyar népmese, amelyben a bíró házán az a felirat díszelgett, hogy:
„Itt él a falu bírája, aki minden gond nélkül él!”
Mátyás király ezt követően próbák elé állította a bírót, amelyeket annak okos lánya minden alkalommal remekül megoldott. A próbák furfangosak voltak, de a válaszok sem bizonyultabbak rosszabbnak. Az utolsó, legnehezebb próba az volt, hogy a bíró lánya menjen fel Budára a királyhoz, de se ruhában, se meztelen, se lóháton se kocsin, se az úton se az út mellett, ajándékot vigyen is meg ne is….
A lány egy galambot vitt ajándékba a királynak, de a madár amikor azt át akarta adni a királynak, elrepült.
:
Mi köze a mesének az apporthoz?
Ez a népmesei furfang mutat némi hasonlóságot a cégjog egyik kevésbé ismert intézményével az apporttal, amelyet ebben a bejegyzésben igyekszem Nektek jobban bemutatni.
Az apport
Cégalapításkor, vagy tőkeemeléskor a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy a cég rendelkezésére nem készpénzt, hanem tárgyi eszközt, mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátanak. Ez az intézmény az apport, amikor a tulajdonos a már tulajdonában lévő tárgyat bocsátja a vállalkozása rendelkezésére.
Aggodalomra azonban semmi ok, ebben a bejegyzésben az apport nem fog elrepülni.
Fontos, hogy az apportáló olyan eszközt bocsásson rendelkezésre, ami a vállalkozást szolgálja, a gazdasági tevékenységéhez szükséges. Ide lehet sorolni az ingatlant, a gépjárművet, számítógépet, de akár egyéb berendezési tárgyakat is, illetve vagyoni értékű jogot is.
Az apport tárgyak alkothatják a törzstőke egészét vagy annak meghatározott hányadát is attól függően, hogy milyen társasági formáról van szó.
Az apport értékének meghatározás
Mivel az apport tárgya a cég vagyonának részét fogja képezni, ezért nagyon fontos annak értékének meghatározása.
Az alapítók, a tulajdonosok, de akár a birtokló tagok is meghatározhatják az apportnak az értékét (nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Rt. esetén könyvvizsgálói vélemény is szükséges), amit adott esetben az alapítók, illetve a tulajdonosok el is fogadhatnak, viszont ekkor nyilatkozatban kell meghatározni az értékelés szempontjait.
Lehetőség van arra is, hogy könyvvizsgáló állapítsa meg egy gazdasági társaságnál az apportált tárgynak az értékét, azonban mindkét esetben ennek az értéknek meg kell felelnie a szerződés aláírásakor érvényes reál piaci árnak.
Adózási kérdések
A kapcsolt felek közötti ingatlan átruházás illetékmentes, így az apportált ingatlan átruházása után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, tehát a fentiekből következik, hogy a cég és annak a tulajdonosa kapcsolt vállalkozásnak minősül.
Az Áfa törvény 17. §-a alapján, az áfa tekintetében adómentes az apport, viszont az Szja törvény rendelkezési alapján már adóköteles az a magánszemély, aki a cég rendelkezésére bocsátja az eszközt. Úgy kell tekinteti az apportáló magányszemélyre, mintha eladta volna az eszközét a cég számára.
Ingóság esetén azonban meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, hogyha 600.000,- forint alatt van a magánszemély éves bevétele, az apport adása ebben az esetben még adómentes, efölött azonban szja-köteles.
Számviteli megoldások
Akár ingatlanról, akár ingóságról legyen is szó az apport a befektetett eszközök vagy készletek között fog megjelenni a cég könyvelésében, attól függően, hogy mi a rendeltetési célja. Vagyis, ha irodaként szolgál az apportált ingatlan, akkor az tárgyi eszköz lesz, viszont hogyha a későbbi cél a továbbértékesítés, akkor pedig árunak minősül.
Ebben az esetben bekerüléskor az áru értéke a készletek között jelenik meg, majd eladáskor ráfordításként kerül kivezetésre, akként hogy a tárgyi eszközök után több éven keresztül értékcsökkenést kell számolni.
Ha Te is éppen cégalapítás vagy tőkeemelés előtt állsz és volna pár kérdésed, akkor keress meg minket, irodánk készséggel áll a rendelkezésedre a legmegfelelőbb megoldás kidolgozásában.
Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot.
Megosztás és cimkék
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >