EGY BRILIÁNS ÖTLET! VÁLTSD VALÓRA AZ ÁLMAIDAT!
2015. április 07. 23:28
Mi kell a sikerhez? Egy briliáns ötlet elég hozzá? Igen sok esetben igen, de ahhoz, hogy egy ötlet igazán „nagyot szóljon”, nem árt, ha a fantasztikus ötlethez a jogszabályok által nyújtott kereteket is kihasználja a vállalkozásod!
Nem csak szoftverfejlesztők előnyben!
A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. Meglepő, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud.
Hogyan nyerhetsz milliárdokat?
Ha egy vállalkozás szerzői jogi oltalom, szabadalom, know-how vagy védjegyoltalom alatt álló szellemi alkotást értékesít vagy arra felhasználási jogot enged, az így keletkező jövedelem fele a társasági adóból levonható.Ezt a rendelkezést különösen ki tudják használni a főtevékenységként szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek, akik ez által társaságiadó-fizetési kötelezettségüket akár 5-6 százalék körüli mértékre is le tudják szorítani.
Ezt a kedvezményt fokozta tovább a társaságiadó-törvény 2012-ben bevezetett az a rendelkezése, amely szerint egy ugyanilyen szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes lehet a társasági adó alól, amennyiben a szellemi alkotás létrehozatalát a vállalkozás az adóhatósághoz bejelenti és annak értékesítésére egy egyéves határidőn túl kerül sor. Ráadásul sem a fent említett jogdíjbevétel, sem pedig az átruházásból származó nyereség nem esik a helyi iparűzési adó hatálya alá sem.
Az adókedvezményhez a briliáns ötlet részleteit alaposan ki kell dolgozni
Ahhoz, hogy egy szoftverfejlesztő vállalkozás a jogdíjkedvezményt igénybe tudja venni, nem árt az odafigyelés. Jogdíjnak csak a szoftverre vonatkozó felhasználási joga biztosításából vagy a szoftver átruházásából, értékesítéséből származó ellenérték minősül.
Nagyon fontos tehát, hogy szoftverek fejlesztése nem jelenti azt, hogy a szoftvercég által kapott teljes vállalkozási díj jogdíjnak minősül. A NAV gyakorlata alapján a vállalkozási szerződés alapján kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munka díjára. Csak a jogdíj jogosít fel az adókedvezmények igénybe vételére, a munkadíj nem.
Alapos szerzői jogi és adójogi előkészítő munkát és adott esetben állásfoglalások beszerzését igényli annak kialakítása, hogy a szoftvercég által kapott ellenértékből mekkora rész minősül jogdíjnak. A gyakorlatban, függően a szoftverfejlesztés üzleti és jogi struktúrájától is, biztosítható akár egy 80 százalékos - 20 százalékos arány a jogdíj javára.
Egy ilyen szerződéses konstrukció alapján a szoftverfejlesztő cég által realizált árbevétel csupán 20 százalékát terheli a társasági adó az általános mértékkel, a fennmaradó 80 százalékra igénybe vehető lehet a kedvezmény. Ez, az 500 millió forintos jövedelemhatár alatt alkalmazandó társaságiadó-kulccsal számolva, 6 százalékos társaságiadó-terhelést jelent. Ráadásul a bevétel 80 százalékát nem terheli helyi iparűzési adó sem.
Nem kell aggódnod, ha a briliáns ötleted nem egy szoftver kifejlesztését jelenti
Biztos vagy benne, hogy a Te céged nem rendelkezik jogdíjra váltható szellemi termékkel?
Hidd el, hogy ez nagyon sok esetben csak az odafigyelésen és a kreatívitáson múlik!
Ebben a bejegyzésben a társasági adó és iparűzési adó csökkentéshez nyújtok segítséget. Így ha a fantasztikus briliáns ötleted már megvan és az ebből adódó valamennyi lehetőségedet ki szeretnéd használni, mindenképpen érdemes elolvasnod ezt az írást!
Nem csak szoftverfejlesztők előnyben!
A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. Meglepő, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud.
Hogyan nyerhetsz milliárdokat?
Ha egy vállalkozás szerzői jogi oltalom, szabadalom, know-how vagy védjegyoltalom alatt álló szellemi alkotást értékesít vagy arra felhasználási jogot enged, az így keletkező jövedelem fele a társasági adóból levonható.Ezt a rendelkezést különösen ki tudják használni a főtevékenységként szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek, akik ez által társaságiadó-fizetési kötelezettségüket akár 5-6 százalék körüli mértékre is le tudják szorítani.
Ezt a kedvezményt fokozta tovább a társaságiadó-törvény 2012-ben bevezetett az a rendelkezése, amely szerint egy ugyanilyen szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes lehet a társasági adó alól, amennyiben a szellemi alkotás létrehozatalát a vállalkozás az adóhatósághoz bejelenti és annak értékesítésére egy egyéves határidőn túl kerül sor. Ráadásul sem a fent említett jogdíjbevétel, sem pedig az átruházásból származó nyereség nem esik a helyi iparűzési adó hatálya alá sem.
Az adókedvezményhez a briliáns ötlet részleteit alaposan ki kell dolgozni
Ahhoz, hogy egy szoftverfejlesztő vállalkozás a jogdíjkedvezményt igénybe tudja venni, nem árt az odafigyelés. Jogdíjnak csak a szoftverre vonatkozó felhasználási joga biztosításából vagy a szoftver átruházásából, értékesítéséből származó ellenérték minősül.
Nagyon fontos tehát, hogy szoftverek fejlesztése nem jelenti azt, hogy a szoftvercég által kapott teljes vállalkozási díj jogdíjnak minősül. A NAV gyakorlata alapján a vállalkozási szerződés alapján kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munka díjára. Csak a jogdíj jogosít fel az adókedvezmények igénybe vételére, a munkadíj nem.
Alapos szerzői jogi és adójogi előkészítő munkát és adott esetben állásfoglalások beszerzését igényli annak kialakítása, hogy a szoftvercég által kapott ellenértékből mekkora rész minősül jogdíjnak. A gyakorlatban, függően a szoftverfejlesztés üzleti és jogi struktúrájától is, biztosítható akár egy 80 százalékos - 20 százalékos arány a jogdíj javára.
Egy ilyen szerződéses konstrukció alapján a szoftverfejlesztő cég által realizált árbevétel csupán 20 százalékát terheli a társasági adó az általános mértékkel, a fennmaradó 80 százalékra igénybe vehető lehet a kedvezmény. Ez, az 500 millió forintos jövedelemhatár alatt alkalmazandó társaságiadó-kulccsal számolva, 6 százalékos társaságiadó-terhelést jelent. Ráadásul a bevétel 80 százalékát nem terheli helyi iparűzési adó sem.
Nem kell aggódnod, ha a briliáns ötleted nem egy szoftver kifejlesztését jelenti
Biztos vagy benne, hogy a Te céged nem rendelkezik jogdíjra váltható szellemi termékkel?
Hidd el, hogy ez nagyon sok esetben csak az odafigyelésen és a kreatívitáson múlik!
Bár a kedvezményt legáltalánosabb jelleggel szoftverfejlesztő cégek tudják kihasználni, mind a jogdíjkedvezményt, mind pedig a szellemi alkotások értékesítésére irányadó teljes adómentességet számos más olyan vállalkozás is igénybe veheti, amely mások használatára állít elő szellemi alkotást.
Ilyen például a kutatás-fejlesztésben érdekelt és szabadalmaztatható, vagy a szabadalom szintjét el nem érő, egyéb innovatív termékeket, megoldásokat kifejlesztő vállalkozások, az építészek és műszaki tervezők, a filmek, tv-műsorok és reklámanyagok előállítói, az adatbázis-készítők, valamint az alkotó- és előadóművészek is. Ha ezek a vállalkozások felhasználási jogot engednek az általuk kifejlesztett technológiára, vagy azokat értékesítik, a befolyó árbevétel szintén kedvezően adózik.
Külön érdemes kiemelni, hogy a know-how használatba adását, átruházását is megilletik a fenti kedvezmények. Valamilyen szintű know-how pedig szinte minden vállalkozásban létezik, még ha ez a vállalkozás számára ekként nem is tudatosul. Így a jogdíjkedvezmény figyelembe vételével társasági adójukat csökkenthetik például a franchise-tulajdonosok is, akik tipikusan know-how-t adnak licencbe franchise-partnereiknek.
Külön érdemes kiemelni, hogy a know-how használatba adását, átruházását is megilletik a fenti kedvezmények. Valamilyen szintű know-how pedig szinte minden vállalkozásban létezik, még ha ez a vállalkozás számára ekként nem is tudatosul. Így a jogdíjkedvezmény figyelembe vételével társasági adójukat csökkenthetik például a franchise-tulajdonosok is, akik tipikusan know-how-t adnak licencbe franchise-partnereiknek.
Nagyon lényeges továbbá, hogy jogdíjkedvezménnyel nem csupán az adott mű eredeti előállítója élhet. Amennyiben a felhasználási jogot a szellemi alkotást kifejlesztő társaság egy értékesítési láncban, közvetítőkön vagy disztribútorokon keresztül értékesíti, úgy mind az 50 százalékos adóalap-kedvezménnyel, mind az egy éven túli továbbértékesítés adómentességével a közvetítők is azonos feltételek mellett élhetnek.
Váltsd valóra az álmaidat!
Ha Tetszett a bejegyzés kattints a Tetszik vagy a Megosztás gombra!
Megosztás és cimkék
Címkék: társasági adó, iparűzési adó
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
© copyright 2011. Dr. Nemes Imre