BOSSZÚVÁGY?

2014. november 04.  23:15   

Munkáltató vagy? Szeretnél jobban értesült lenni és tudni azt, hogy a munkavállalóid megsértik a hátad mögött a munkahelyi előírásokat?

Hallottál már a whistleblowingról?

Máshol már eddig is jól működött

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt az eddigi próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek.

Eltekintve néhány adatvédelmi szabálytól, a jogi háttér gyakorlatilag teljes hiányával kellett szembenézniük, ami arra kényszerítette a cégeket, hogy sok esetben nem teljesen szabályosan működjenek. Ezt a helyzetet azonban a 2014. január 1. napjától hatályos új "whistleblowing" törvény orvosolhatja Magyarországon. A jogszabály hivatalosan a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény.

Az új jogszabály alapján tehát a munkáltatók nem alapozhatnak kizárólag a munkavállalók egymás elleni "bosszúvágyára", hanem egy jól szabályozott rendszert kell felépíteniük!

bosszvgy.jpg

Lássuk hogyan?

Valóban új szabályozás?

Az új jogszabály nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják bevezetni whistleblowing rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen eljárásokat. Ezeknek a társaságoknak is meg kell majd vizsgálniuk jelenlegi szabályzataikat, illetve gyakorlatukat, hogy biztosítsák azoknak az új törvénnyel való összhangját.

A whistleblowing alapvető szabályainak lefektetésével az új szabályozás minden bizonnyal nagyobb biztonságot jelent majd mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére. A cégeknek azonban a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a törvény csak egy keretszabályozást biztosít, amelyet az egyes társaságoknak kell megtölteniük tartalommal, a saját igényeiknek és gyakorlatuknak megfelelően.

Például a törvény „magatartási szabályok”-ra hivatkozik, de a feladat már a munkáltatókra vár, hogy meghatározzák, milyen magatartásformákat várnak el munkavállalóiktól. A munkáltatók tehát belső szabályzataikban alakíthatják ki a munkavállalóiktól elvárt viselkedésre vonatkozó szabályokat – ezeknek a magatartási szabályoknak hátterét a Munka Törvénykönyvének rendelkezései adják.

A jogszabályoknak, illetőleg a munkáltató által elvárt magatartási szabályoknak a megsértését akár a munkavállaló, akár bármely más olyan személy bejelentheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik. A bejelentést követően a munkáltató vizsgálatot folytat le, amely eljárás rendjét szintén meg kell határozni a belső szabályzatokban.

Az új szabályozás ugyanakkor azt is meg kívánja előzni, hogy a munkáltatót elárasszák panaszokkal. Ennek érdekében a név nélkül tett bejelentéseket a munkáltató nem köteles megvizsgálni, és azokat azonnal elutasíthatja.

Kulcs a sikerhez

Noha az új jogszabály fontos lépést jelent a hatékony whistleblowing rendszerek kialakítása felé, sikeressége mégis a munkáltatókon múlik. Annak érdekében, hogy hatékony és jogilag is megfelelő rendszerek kerüljenek kialakításra, a következő tényezőket indokolt figyelembe venni.

A szabályrendszer egyértelműsége

Mind a magatartási, mind az eljárási szabályoknak elérhetőeknek kell lenniük a munkavállalók számára. Lényeges, hogy a szabályok világosan, minden munkavállaló számára érthető módon kerüljenek meghatározásra. Fontos továbbá, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a rendszer céljával, illetőleg annak működésével. a rendszer működésére és az alkalmazott eljárásra vonatkozó tájékoztatót kell a munkáltatónak közzé tennie a honlapján, mégpedig magyarul. Fontos, hogy nem elég a tájékoztatót kizárólag a munkavállalók által hozzáférhető intraneten közzétenni, hanem annak a munkáltató nyilvános, bárki által megtekinthető honlapján kell megjelennie. Erre azért van szükség, mert az új törvény szerint bejelentéseket nem csak munkavállalók és szerződött partnerek tehetnek, hanem bárki más is. Az ilyen harmadik személyeknek pedig megfelelő tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy személyes adataik kezelésére milyen feltételekkel kerül sor, még azt megelőzően, hogy megtennék a bejelentést.

Személyes adatok védelme

A panaszok kézhezvételével elkerülhetetlenné válik, hogy a munkáltató személyes adatokat kezeljen. Számos korlátozás és megkötés vonatkozik ezeknek a személyes adatoknak a kezelésére. A bejelentő nevét, valamint egyéb személyes adatait titkosan kell kezelni, és azokhoz kizárólag a társaság belső ellenőre vagy a törvényes működésért felelős más munkatársak férhetnek hozzá. Ha egy társaság nem rendelkezik a panaszok kezeléséhez szükséges belső forrásokkal, akkor ügyvédet is megbízhat azoknak a kezelésével. Az új törvény a fentieken túl bevezeti az ún. bejelentővédelmi ügyvéd fogalmát. Ez lényegében azt jelenti, hogy bejelentések fogadásával és vizsgálatával/kezelésével megbízási szerződést lehet kötni ügyvéddel, azonban ezt a szerződést csak olyan ügyvéddel lehet megkötni, akivel az adott jogi személy nem áll vagy a bejelentővédelmi ügyvédi megbízási szerződés megkötése előtti 5 évben nem állt megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban.

A nemzetközi vállalatcsoportok többnyire átadják a beérkezett panaszokat a cégcsoporton belül működő belső ellenőrzési részlegnek. Ilyen esetben meg kell felelni bizonyos adatvédelmi szabályoknak. Először is, az adatkezelést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére. Továbbá, ha az adatokat az Európai Unió területén kívülre továbbítják, az adat továbbítása előtt a társaságnak további követelményeket is figyelembe kell vennie.

A munkavállalók tájékoztatása és a velük való egyeztetés

Ha egy társaságnál üzemi tanács működik, akkor a whistleblowing rendszer kiépítését megelőzően az üzemi tanáccsal való egyeztetés is szükséges. Az is növelni tudja a rendszer hatékonyságát, ha a munkavállalókat biztosítják arról, hogy a visszaélések bejelentése semmiféle hátrányt nem eredményezhet számukra.

Működhet a rendszer?

A visszaélések bejelentése minden társaság esetében kényes kérdés. Sokan a büntetéstől való félelmüktől vezérelve inkább nem jelentik a visszaéléseket, míg mások éppen ellenkezőleg, a bosszú eszközeként tekintenek erre az intézményre.

Ebből a szempontból az új törvény csak a rendszer keretét kívánja kialakítani, önmagában tehát nem jelent garanciát a sikerre. A zavartalan működés és eredményesség leginkább azon múlik, hogy milyen érzékenységgel kerül kialakításra a bejelentés és eljárás szabályrendszere, valamint, hogy a szabályozás bevezetése hatékonyan kerül-e kommunikálásra a munkavállalók felé.

Valóban bosszúvágy?

Fontos kiemelni, hogy az új jogszabály alapján nem elég csupán az alkalmazottak bosszúvágyára alapoznia egy munkáltatónak, hanem egy transzparens rendszert kell felépítenie, ahhoz, hogy a munkavállalók által feltárt visszaélésekről meggyőződhessen. Így a Charles Bronson főszereplésével készült Bosszúvágy című filmmel az azonosság csak a bejegyzés címében lehetséges!



Ha Tetszett a bejegyzés kattints a Tetszik vagy a Megosztás gombra!


Megosztás és cimkék

Címkék:  whistleblowing, adatvédelem



Hozzászólás a témához

Szólj hozzá elsőként cikkemhez

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés