Adatvédelem! Kérdések és válaszok...

2011. szeptember 13.  00:00   

2012. január 1-től új adatvédelemre vonatkozó szabályozás lép életbe, amellyel kapcsolatban interjút készített velem a Kreatív Vonalak Kft.

Egy új, adatvédelemre vonatkozó változásról szeretnénk tájékoztatni, mely 2012. január 1-től lép életbe. Ez a szabályozás befolyással lesz az ügyféladatbázis építésére, hírlevelek küldésére, illetve a személyes adatok kezelésére, így tehát az Ön cégének működésére is. Hogy pontosabb képet kapjon, miben módosul a törvény és milyen változásokat hoz magával, megkérdeztük Dr. Nemes Imre ügyvédet a szabályozás részleteiről.

Az új jogszabály miben különbözik a már meglévő szabályozástól?

Az új jogszabályban a korábbi - jelenleg még hatályos adatvédelmi törvényhez képest - lényeges változás nincs, hiszen az úgynevezett információs önrendelkezési jogot igyekszik védeni. Ezt a jogot számos nemzetközi szerződés, Európai Uniós szabályozás és a magyar Alaptörvény is deklarálja. Egyszerűen megfogalmazva, az információs önrendelkezési jog egy olyan jogosultság, mely kapcsán mindenki saját maga rendelkezik a személyes adataival, illetve jogosultsága van megismerni a közérdekű adatokat.
A magyar szabályozás eddig is szigorúnak számított, de a 2011. július 11. napján elfogadott 2011. évi CXII. törvény az előírásokat még szigorúbbá teszi. Talán az egyik legjelentősebb szigorítás az adatvédelmi nyilvántartásba való regisztrációval kapcsolatos.

Kiket érint ez a szabályozás?

Az adatvédelmi nyilvántartásba történő regisztráció mindenkire kötelező, aki adatkezeléssel foglalkozik Magyarországon. Adatkezelő pedig bárki lehet, így magánszemély vagy gazdasági társaság is. Tehát kis túlzással élve azt mondhatjuk, hogy egyik vagy másik oldalról mindenkit érint vagy azért, mert adatot kezel, vagy azért mert az adatát kezelik. Lényeges, hogy az adatkezelésnek adatvédelmi nyilvántartásban történő regisztrációja 1993 óta kötelező. Ebben tehát nincs változás, viszont a jogellenes adatkezelés szankcióinak körében van.

Kik mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól?

Ezt inkább az adatok köre alapján lehet megválaszolni, hiszen vannak olyan adatkezelések, amelyekről a hatóság nem vezet adatvédelmi nyilvántartást. Nem vezet nyilvántartást a hatóság például arról az adatkezelésről, amely: az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, vagy - bizonyos kivételektől eltekintve - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik stb.

Ezen túlmenően nem kell bejelenteni a természetes személyek kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseket. Ilyen például a mobiltelefonban tárolt nevek és telefonszámok, amíg azokat valakinek nem továbbítjuk.

Miért jó ez az államnak? Az érintett cégeknek? Az állampolgároknak?

Mindenkinek jó a szigorúbb szabályozás. Az államnak azért, mert az információs önrendelkezési jog területe a jelenlegihez képest alaposabban van szabályozva. Manapság, elsősorban a másokról megszerzett információ a legnagyobb érték, tehát az ennek kezelésére, feldolgozására vonatkozó szabályoknak is kellően szigorúnak kell lenniük.

A cégeknek azért jó, mert azzal, hogy ezeknek a szabályoknak is megfelelnek, azt tudják jelezni az ügyfeleik felé, hogy megbízhatóak. Illetve ahogy a fogyasztók, felhasználók egyre tudatosabbak lesznek, sokkal jobban figyelnek arra, hogy egy adatkezelési szabályzatban mi van feltüntetve, és hogy egy szolgáltató mennyire tartja be a jogszabályi előírásokat.
Manapság mindenki a privát szférától az üzleti szférán keresztül az államhatalomig az információk minél nagyobb körét igyekszik birtokolni. Mivel az információkhoz egyre könnyebb hozzájutni nagyon felértékelődött az adatvédelem jogi szabályozásának fontossága.
 
Hol/hogy lehet ezt igényelni? Ha kérdésem van kihez tudok fordulni ez ügyben?


A személyes adatok kezeléséről nyilvántartást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fog vezetni. Ez a szervezet jelenleg még nem állt fel. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a nyilvántartásba vételi eljárást az adatvédelmi biztos végzi. Részletes információkat a  következő link alatt lehet találni, ahol bejelentkezéshez szükséges adatlapot is ki lehet tölteni:
 
Az igénylés után mennyi időbe telik az elbírálás?


A törvény alapján 8 nap, illetve meghatározott szolgáltatóknál 40 nap, ha új technológiáról van szó. Ha a 8 napos határidőt elmulasztja a hatóság, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adatkezelés megkezdhető.

Meddig lehet/kell igényelni?

Az adatvédelmi nyilvántartásba a jelenleg hatályos jogszabály alapján is be lehet jelentkezni. A regisztrációt követően lehet adatkezelést jogszerűen folytatni, így ez mindenképpen meg kell, hogy előzze az adatkezelői tevékenységet.

Ingyenes az igénylés? Meddig lesz még az? Ha már nem lesz körülbelül mennyibe fog kerülni?

Jelenleg nem kell fizetni az eljárásért. 2012. január 1-től, amikor hatályba lép az új jogszabály, akkor már díjat kell fizetni a nyilvántartásba vételért. A díj mértékét külön jogszabály fogja meghatározni.

Elég csak igényelni vagy fel is kell tüntetni valahol?

Célszerű a nyilvántartási szám feltüntetése, mondjuk az adatvédelmi szabályzatban vagy adatkezelési tájékoztatóban, hiszen a felhasználó innen láthatja, hogy a szolgáltató a jogszabályok figyelembevételével igyekszik adatkezelést folytatni.

Milyen büntetéssel jár, ha valaki nem igényel ilyen számot?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, abban az esetben, ha megállapítja, hogy jogellenes adatkezelés folyik legsúlyosabb szankcióként 100.000,- forinttól, 10.000.000,- forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Ha egy cég az ügyfeleiről/vásárlóiról statisztikai okokból vezet nyilvántartást, akkor azt is be
kell jelenteni?


Erre a kérdésre nem könnyű egyértelműen válaszolni a 3. kérdésre adott válasz alapján, hiszen a jogszabály kiveszi a regisztrációs kötelezettség alól a - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - az adatkezelővel ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozó adatkezelést.
Már az eddigi gyakorlatban is az ügyfélkapcsolat értelmezése jelentette a legnagyobb nehézséget. Nem találunk fogalmat magyarázó jogszabályt, és nincs - a jelenleg még működő - adatvédelmi biztosnak sem általános érvényű állásfoglalása.

Ettől függetlenül a biztos gyakorlatából leszűrhetőek azok az elemek, amelyek valamely kapcsolatot a kivételek közé tartozó „ügyfélkapcsolatnak" minősítenek. Az alapvető kiindulópont, hogy a nyilvántartás egyik célja az érintett számára annak a biztosítása, hogy tudomást szerezhessen azon adatkezelésekről, amelynek alanya lehet. Ezt a célt megfordítva a kivételek főként - de nem kizárólag - olyan adatkezeléseket emelnek ki a bejelentési kötelezettség alól, melyek valamilyen módon az érintett elhatározásán, nyilatkozatán alapulnak, tehát amelyekről az érintett tud.
Ügyfélkapcsolatról akkor beszélhetünk, ha az adatkezelő és az érintett között van egy jogviszony, amelynek az adatkezelés szükségszerű eleme; és az adatkezelés célja az e jogviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek érvényesítése.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalásaiból az szűrhető le, hogy mentességet eredményező ügyfélkapcsolatról akkor lehet beszélni, ha az adatkezelés célja az érintett által ismert, az adatfelvétel közvetlenül tőle történik, valamint a személyes adatok kezelése az érintettel fennálló jogviszonyhoz, vagy szolgáltatáshoz kötődik.

Ügyfélkapcsolatnak minősül például egy webáruház és a vevője közötti viszony, a hagyományos értelemben vett szerződéskötés nélkül is. Nem tartozik viszont a kivételek közé az adatkezelés, amikor az adatokat az ügyfélkapcsolat alapjául szolgáló jogviszony teljesítéséhez szükségestől eltérő célra is felhasználja az adatkezelő. Nem tartozik a kivételek közé az az eset sem, ha az adatkezelő a személyes adatokat továbbítja
harmadik személyek felé.

Ennek alapján úgy gondolom, hogy érdemes lehet bejelenteni az ügyfelekről statisztikai okokból történő adatkezelést is, mert ez nem a jogviszonyt teljesítését közvetlenül szolgáló adatkezelésnek minősülhet.


Megosztás és cimkék

Címkék:  adatvédelem



Hozzászólás a témához

Szólj hozzá elsőként cikkemhez

Új hozzászólás

Mehet

Letöltések

Hogyan vezesd


jól a céged?


Hogyan kerüld el a jogi buktatókat? Mi az, amire érdemes odafigyelned, hogy a céged jól működjön? Milyen egy jó szerződés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatok ingyenesen letölthető tanulmányomban - emberi nyelven.



Iratkozz fel hírlevelemre és cserébe megajándékozlak ezzel az ingyenes tanulmánnyal!

Ki vagyok én?

„Hiszek abban,
hogy a jog nem
életünk meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”


Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.


Bővebb információ

Blog cimkék

Keresés