A Keresztapa nem tévedhet

A Corleone Alapítvány története

1979-et írunk. Michael Corleone elhagyta Lake Tahoe-i birtokát és visszaköltözött New Yorkba. Létrehozta a Vito Corleone alapítványt, és azon munkálkodik, hogy vállalkozásait törvényes útra terelje. A katolikus egyház a számára nyújtott jótékony tevékenysége miatt a Szent Sebestyén-rend keresztjével tünteti ki a Keresztapát.

A cél, hogy a „Családi Cég” törvényes vállalkozássá váljon mindennél fontosabb, ezért Michael Corleone meg akarja vásárolni a Vatikán részesedését az Immobiliare nevű cégből. A korrupt vatikáni bankárok azonban mereven ellenzik a tervet. A cél elérését közelebb hozza, hogy VI. Pál pápa halálát követően a pápaválasztó konklávé pápává választotta I. János Pált , aki hajlandóságot mutatott az Immobiliare üzletre. Az új pápa máig rejtélyes körülmények között megválasztása után 33 nappal elhunyt.



Don Altobello, az öreg köztiszteletnek örvendő maffia vezér közli Michael Corleonéval, hogy régi partnerei szeretnének beszállni az Immobiliare üzletbe, hogy ott mossák tisztára a pénzüket. Michael ellenzi az ötletet, de később mégis összehív egy találkozót Atlantic Citybe, ami véres leszámolással végződik, ahol ő maga is majdnem odavész.



A Keresztapában egy alapítványon (Vito Corleone alapítvány) vezetett az út az áhított törvényes cég az Immobiliare megszerzéséhez. Sokszor egy alapítvány szükséges az áhított sikerhez vagy éppen ahhoz, hogy egy olyan célt elérjünk, ami nem fér össze közvetlenül a profitszerző tevékenységgel.

Alapítvány alapfokon

Lássunk néhány alapvető információt az alapítványokról, amit mindenkinek érdemes tudnia mielőtt belevág!

Létrehozás

Ahogy a cégek esetében az alapítványok esetén is van egy központi személy – az alapító – akinek a kezében összpontosul minden.

Minden az alapítvánnyal kapcsolatos fontos kérdés az ő döntésén múlik, úgy mint az elhatározás a társadalmi szervezet létrehozása iránt, illetve az alapító okiratban az alapítvány létezésének értelmet adó tartós célnak és szervezetének a meghatározása, valamint a szükséges anyagi forrásoknak az alapítvány rendelkezésre bocsátása.

A korábbi Ptk.-hoz hasonló szabályozást követ az új Ptk. is, aminek értelmében az alapítvány továbbra sem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ezzel párhuzamosan azonban az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ez a korlát az alapítvány civil szervezet jellegéből adódik, ugyanakkor mégis lehetőség van arra, hogy ne csak az alapító által juttatott vagyon álljon rendelkezésre.

Ki lehet alapító?

Alapító egyaránt lehet természetes, illetve jogi személy is, egyetlen kikötés van, hogy alapítvány alapítványt nem hozhat létre és nem is csatlakozhat hozzá. Lehetőség van arra is, hogy egyedül, de akár többen közösen hozzanak létre alapítványt, ebben az esetben viszont az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.



Ha utóbb szeretne valaki csatlakozni egy már nyilvántartása vett alapítványhoz, akkor ezt az alapító okiratban meghatározott feltételek és vagyoni hozzájárulás mellett teheti meg. Ebben az esetben is van arra mód, hogy kikössék az alapítói okiratban, hogy a később csatlakozott tag, alapítói jogokat gyakorol.

Ugyanakkor az alapító arra is jogosult, hogy az alapítói jogokat és kötelezettségeket átruházza, ha teljesítette az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását.

Az alapítói jogai azonban mégsem korlátlanok, hiszen az említett rugalmas szabályok mellett megszorításokkal is szembe kell, hogy nézzen. Ilyen például, hogy az alapító okirat módosításának joga ugyan megilleti az alapítót, ámde mégis semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

A Ptk. azt is rögzíti, hogy semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

A vagyon!

Ki kell emelni azt a korlátot is, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni, valamint hogy az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez utóbbi szabály biztosítja azt, hogy abban az esetben, ha az alapító meggondolná magát az alapítvány létrehozása kapcsán, akkor ne tudja elvonni az alapítvány anyagi fedezetét.

Az alapító személyében bekövetkező változásra is gondolt a jogalkotó, mivel abban az esetben, hogyha jogi személy jogutód nélkül szűnik meg, vagy ha a természetes személy meghal, illetve ha más okból véglegesen nem tudja gyakorolni a jogait, akkor azokat a kuratórium fogja gyakorolni helyette, abban az esetben, ha az alapító az alapító okiratban nem jelölt ki olyan személyt vagy szervet, aki az alapítói jogok gyakorlására jogosult. E a megoldással biztosítva van az alapítvány folyamatos működése.

Ha Te is azon gondolkozol, hogy alapítványt szeretnél létrehozni, akkor keresd bizalommal irodánkat, hiszen készséggel állunk a rendelkezésedre.

Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot!