Fake news vagy maga a Szent-Grál?
2020. április 17. 14:34
A vis maior egyes kérdései a bérleti szerződésekkel kapcsolatban.
A koronavírus minden értelemben felforgatta az életünket, egészségügyi, egzisztenciális és gazdasági bizonytalanságot eredményezett. A fennálló helyzet a jogi környezetre is jelentős hatást gyakorolt: alapvető emberi jogunk, a személyes szabadságunk korlátozva van, a megélhetésünket biztosító tevékenységeinket nem folytathatjuk, vállalkozásunk, üzlethelyiségünk hatósági karantén alá került. A fennálló helyzet olyan körülményeket idézett elő a jog világában, melyeket korábban nem tapasztalhattunk, olyan kérdések merültek fel melyek megválaszolása a jövő jogalkalmazásának feladata lesz. Mely esetben és mennyi munkabér jár egy munkavállalónak, ha a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a megrendelések kiesése miatt? Hogyan érinti a tartós szerződésekből eredő kötelezettségeket a koronavírus? Cikkükben az utóbbi kérdéskörrel, azon belül is a bérleti szerződésekkel foglalkozunk.
Sok mindenkinek ismerős lehet gyerekkorából, televíziós műsorokból vagy akár egyetemi, munkahelyi csapatépítő foglalkozásokról a következő játék: a csapat tagjai egy sort, láncolatot alkotnak, melynek legelső tagja elolvas egy tetszőleges történetet, hírt, amit aztán legjobb tudása és emlékezete szerint továbbad a sorban következő csapatattársának, aki a hallottak alapján szintén igyekszik továbbítani a történetet a következő játékosnak, és így tovább. Az eredmény természetesen rendkívül szórakoztató: a történet három, négy vagy akár több játékoson áthaladva, az utolsó személy elmesélésében már számos részében eltér attól, amit a kezdő játékos olvasott.
A játék csapatépítő és szórakoztató jellege kétségtelen, emellett viszont számos egyéb, komolyabb tanulságot hordoz magában az információk, hírek terjedéséről, azok tartalmának, jelentésének, mondanivalójának „szájhagyomány” útján történő változásáról.
„Így terjed a pletyka”- hangzik fel mindenki fejében a jól ismert szólás.
Az elmúlt években végbement globalizációs folyamatok következtében a világháló és a sorra megjelenő közösségi felületek segítségével hatalmas mennyiségű információ jut el villámgyorsan emberek millióihoz. Ez a jelenség viszont már nem csak az idézett szólásban szereplő, hétköznapi értelemben vett pletyka terjedését alapozza meg. Megjelentek a köznyelvben olyan kifejezések, mint a „fake news” (álhír) vagy – Donald Trump amerikai elnök tanácsadója, Kellyanne Conway után szabadon – az „alternative facts”. A közösségi média pedig melegágya az álhírek, részigazságot tartalmazó vélemények és tartalmak terjedésének. Egyrészt egyre nehezebb megítélni a tartalmak hitelességét, másrészt a kutatások is alátámasztották, hogy az emberi természet is erős ráhatással van a téves információk terjedésében. Amikor egy tartalmat megnézünk vagy megosztunk, azt nem csak azért tesszük, hogy információt szerezzünk, hanem azért is, hogy alátámasszuk a saját elképzeléseinket. Ilyenkor beszélhetünk megerősítési torzításról: minél többen osztják meg ugyanazt a tartalmat, amit mi, minél többen osztják a nézeteinket, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy igazunk van.
Forrás: BBC
A bérleti díj fizetésének a felfüggesztése
Egyre többet lehet találkozni a világjárvány okozta rendkívüli helyzetben a „vis maior” kifejezéssel. Általános tapasztalat, hogy a világjárvány okozta bizonytalan gazdasági és jogi helyzetben a jogértelmező közönség a jogintézmény alapos ismerete nélkül használja és hivatkozza a kifejezést, hiszen mindenki próbál kiutat, fogást találni a megkötött szerződéseken, vállalt kötelezettségeken, annak érdekében, hogy legalább átmenetileg is, de enyhítse a kárát, költségeit. Így kapott szárnyra az a hír is, hogy koronavírus következtében fennálló helyzet, olyan vis maior szituációt eredményez, melynek következménye, hogy a bérlőnek nem kell a bérleti díjat megfizetni. Természetesen, ez így, ebben a formában túlzó és felszínes megfogalmazás.
Gyakori hivatkozási alap és kecsegtető megoldás a bérleti szerződések vonatkozásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:336. § (2) bekezdése, mely szerint „arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár.” A joggyakorlat alapján viszont elmondható, hogy önmagában a bevételkiesés (mert a bérlő ügyfelei, vásárlói nem mernek kimozdulni otthonról) vagy alkalmazottak személyében rejlő okok a bérlő érdekkörébe tartozó oknak minősül, tehát a bérlő köteles bérleti díjat fizetni. Más helyzetet teremthet az, ha a Kormány általános kijárási tilalmat rendel el vagy hatósági zárlat alá helyez egy épületet (éttermet, piacot, fürdőt). Viszont ebben az esetben is figyelemmel kell lenni a konkrét körülményekre, például, arra, hogy a bérlő valóban semmire (vagy a szerződésben rögzített célra) nem tudja használni az ingatlant.
A bérleti díj megfizetésének felfüggesztése előtt érdemes viszont jogi szakemberrel és a bérbeadóval is konzultálni, hiszen a bérleti díj fizetésének a megtagadása olyan szerződésszegésnek minősül, melynek következtében a bérbeadó jogosulttá válik a szerződés felmondására és az ezzel kapcsolatos jogvitában a bérlőt terheli annak bizonyítása, hogy a felmondás nem volt jogszerű, és Ptk. 6:336. § (2) bekezdésében meghatározott érdekkörén kívül eső ok fennállt.
A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
A Polgári Törvénykönyv a szerződésszegéssel okozott károk megfizetése alóli mentesülés körében utal a vis maiorra. Ha tehát a bérlő megszegi a szerződést (nem fizet bérleti díjat), a bérbeadó a felmondáson túl kártérítési igényt is érvényesíthet, azon az alapon, hogy a kérdéses időszakban lehetősége lett volna a tulajdonában levő ingatlant más módon hasznosítani (kiadni egy fizetőképes vállalkozásnak).
Amennyiben a bérlő, eredményesen hivatkozik arra, hogy vis maior körülmények miatt nem tudta a bérleti díj fizetési kötelezettségét teljesíteni, mentesül a kártérítési felelősség alól. Figyelemmel a vis maior fogalmára (az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni) – véleményünk szerint – önmagában a koronavírus járvány nem tekinthető vis maior körülménynek, csak a bérleti szerződésekre közvetlenül hatást gyakorló, a járvány miatt bevezetett intézkedések.
Tekintettel arra, hogy a vis maior mindössze a jogelmélet része, annak értelmezésére nem terjednek ki a hatályos jogszabályok, a bírói gyakorlat feladata lesz annak megállapítása, hogy egy adott körülmény egy adott szerződésszegés vonatkozásában vis maior-nak minősülhet-e.
A fennálló – mind jogi, mind gazdasági szempontból – bizonytalan, sem a bérlők, sem a bérbeadók számára nem kedvező helyzetben természetesen ésszerű és kompromisszumos megoldást jelenthet a bérleti szerződés – a Ptk. és a Lakástörvény keretei közötti – közös megegyezéssel történő módosítása, illetve olyan, a vis maior körülményeket és következményeiket részletesen meghatározó elemek szerződésbe történő beépítése, melyek támpontul szolgálhatnak a jövőben.
Mi a teendő tehát egy olyan világban, ahol az álhírek és pletykák gyorsabban terjednek, mint a legnagyobb járványok, és ahol olyan szintű manipulációnak vagyunk kitéve, hogy felmerülhet az álhírek szisztematikus, különböző önös érdekeket szolgáló terjesztése?
Ne hallgasson a féligazságokat tartalmazó véleményekre és a Szent-Grállal kecsegtető megoldásokra, hanem megbízható és hozzáértő jogi tanácsadásért forduljon a Dr. Nemes Ügyvédi Irodához.
Ha tetszett a bejegyzés, nyugodtan nyomj egy lájk vagy megosztás gombot!
Megosztás és cimkék
Címkék: bérlet, vis maior, járvány, bérleti szerzőés, bérleti díj, kártérítés
Hozzászólás a témához
Szólj hozzá elsőként cikkemhez
Letöltések
Ki vagyok én?
„Hiszek abban,
hogy
a jog nem
életünk
meg-
keserítője, hanem
munkánk segítője
és szolgája.”
Nemes Imre vagyok
és azért dolgozom,
hogy ez a gondolat
ne csak vágy, hanem
könnyen elérhető
valóság legyen.
Bővebb információ
Blog cimkék
- adóellenőrzés (2 db)
- számla (2 db)
- domain név (2 db)
- védjegy (3 db)
- cégalapítás (2 db)
- cégnév (3 db)
- reklám (1 db)
- védjegy (1 db)
- fizetési meghagyás (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- kintlévőség kezelés (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- felszámolás (3 db)
- európai fizetési meghagyás (1 db)
- végrehajtás (1 db)
- telephely (1 db)
- székhely (1 db)
- fióktelep (1 db)
- internet (1 db)
- felelősség (1 db)
- kártérítés (1 db)
- cégbíróság (1 db)
- cégalapítás (1 db)
- kisebbségi jogok (1 db)
- erőforrás (1 db)
- egyesület (1 db)
- kényszer-végelszámolás (2 db)
- civil szervezet (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (1 db)
- kényszertölési eljárás (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- kockázatelemzést követő kérdőív (1 db)
- végelszámolás (1 db)
- felszámolás (1 db)
- Facebook (1 db)
- WIFI (1 db)
- Gmail (1 db)
- ingatlanüzemeltető (1 db)
- magánvezeték (1 db)
- hálózati szolgáltatás (1 db)
- továbbadás (1 db)
- kizárási okok (1 db)
- kényszertörlési eljárás (1 db)
- Gt. 23.§ (1 db)
- összeférhetetlenség (1 db)
- Gt. 25.§ (1 db)
- adóregisztrációs eljárás (1 db)
- KOCKERD (1 db)
- Facebook (2 db)
- új Munka Törvénykönyve (2 db)
- véleménynyilvánítás (2 db)
- mellékszolgáltatás (1 db)
- fizetésképtelenség megállapítása (2 db)
- felszólítás (1 db)
- egyezség (2 db)
- fizetési haladék (1 db)
- beszámítás (1 db)
- késedelmi kamat (1 db)
- fizetési határidő (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- törzstőke (1 db)
- hárommillió (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- NAIH (1 db)
- adatkezelési szabályzat (1 db)
- új PTK. (1 db)
- törzstőke emelés (1 db)
- átalakulás (2 db)
- egyesülés (1 db)
- szétválás (1 db)
- transzformációs eljárás (1 db)
- szétválás (1 db)
- egyesülés (1 db)
- teljességi záradék (1 db)
- új Ptk. (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- hárommillió forint (1 db)
- whistleblowing (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- internetes hirdetés (1 db)
- telefonos zaklatás (1 db)
- webáruház (1 db)
- elállási jog (1 db)
- társasági adó (1 db)
- iparűzési adó (1 db)
- bérlet (1 db)
- pénzügyi lízing (1 db)
- szindikátusi szerződés (1 db)
- szerződésminta (1 db)
- EKAER (1 db)
- menedzsment kivásárlás (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- MRP (1 db)
- járulék (1 db)
- apport (1 db)
- tőkeemelés (1 db)
- alapítvány (1 db)
- társadalmi szervezet (1 db)
- védelem (1 db)
- védjegybitorlás (1 db)
- Domainregisztrációs Szabályzat (1 db)
- GDPR (1 db)
- adatkezelés (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- alapítvány (1 db)
- egyesület (1 db)
- non profit (1 db)
- szerencsejáték (1 db)
- nyeremény (1 db)
- személyi jövedelemadó (1 db)
- adatvédelem (1 db)
- GDPR (1 db)
- e-kereskedelem (1 db)
- internet (1 db)
- elektromos autó (1 db)
- parkoló (1 db)
- töltőállomás (1 db)
- töltőpont (1 db)
- OTÉK (1 db)
- bizalom (1 db)
- vagyon (1 db)
- öröklés (1 db)
- vagyonkezelés (1 db)
- általános forgalmi adó (1 db)
- ÁFA levonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- adójog (2 db)
- NAV (1 db)
- adóellenőrzés (1 db)
- jegyzőkönyv (1 db)
- adóvisszatérítés (1 db)
- adólevonás (1 db)
- fiktív számla (1 db)
- szellemi tulajdon (1 db)
- találmány (1 db)
- szolgálati találmány (1 db)
- alkalmazotti találmány (1 db)
- adójog (1 db)
- költségvetési csalás (1 db)
- áfa (1 db)
- jogvita (1 db)
- influenszer (1 db)
- GVH (1 db)
- fogyasztó (1 db)
- bérlet (1 db)
- vis maior (1 db)
- járvány (1 db)
- bérleti szerzőés (1 db)
- bérleti díj (1 db)
- kártérítés (1 db)
- munkaviszony (1 db)
- szabadság (1 db)
- járvány (2 db)
- felmondás (1 db)
- közös megegyezés (1 db)
- taggyűlés (1 db)
- elektronikus hírközlő eszköz (1 db)
- ülés tartása nélkül (1 db)
- standstill (1 db)
- csődeljárás (1 db)
- szerződés (1 db)
- váltó (1 db)
- értékpapír (1 db)
- biztosíték (1 db)
- családi vállalkozás (1 db)
- kkv (1 db)
- generációs vagyontranszfer (1 db)
- generációváltás (1 db)
- bizalmi vagyonkezelés (1 db)
- fedezetelvonás (1 db)
- hitelező (1 db)
- adós (1 db)
- tag kizárás (1 db)
- polgári per (1 db)
- társasági szerződés (1 db)
- COVID 19 (1 db)
- járvány (1 db)
- oltás (1 db)
- munkáltató (1 db)
- munkavállaló (1 db)
- munkaszerződés (1 db)
- távmunka (1 db)
- home office (1 db)
- munkajog (1 db)
Keresés
Legnépszerűbb
-
Step by step - Átalakulás lépésről, lépésre!
Blogbejegyzés megtekintése > -
Átalakulás az új szabályok szerint
Blogbejegyzés megtekintése > -
Szétválás
Blogbejegyzés megtekintése > -
Vissza a kályhához!
Blogbejegyzés megtekintése > -
NEM MELLÉKESEN, HOGYAN KELL EGY PASIT MEGSZEREZNI!?
Blogbejegyzés megtekintése >
© copyright 2011. Dr. Nemes Imre